Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Bolyai János hadmérnöki pályakezdése

2007. január 1. 0:00

Dr. Ács Tibor hadtörténész, aki a 19. századi magyar hadtudomány-történet feltárásában jeleskedik, most Bolyai János a Bécsi Hadmérnök-akadémián címmel egy új könyvvel rukkolt ki, amely a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem gondozásában jelent meg.

A zseniális magyar hadmérnök születésének 200. évfordulója alkalmából megjelent hézagpótló munka születéséről a szerző nemrég az alábbiakat mondta el.

“Tizenöt évvel ezelőtt több ízben is alkalmam volt a bécsi Kriegsarchivumban búvárkodni, és akkor a kezembe kerültek olyan iratok, amelyek az ifjú Bolyai János mérnökakadémiai tanulmányait dokumentálták. Akkoriban már olvastam olyan tudománytörténeti munkát, amely elbagatellizálta a zseniális magyar matematikus bécsi katonai tanulmányait, s ezért – az említett iratokat fellelve – elhatároztam, hogy felkutatom Bolyai János 1818-tól 1833-ig tartó katonáskodásának addig ismeretlen dokumentumait. Nos, ez irányú kutatásaim tizenöt éven át tartottak, és a most megjelent kiadvány Bolyai Jánosnak a bécsi mérnökakadémián folytatott tanulmányait összegzi, és kitér a hadmérnöki pályakezdésére is. Maga Bolyai János is nagyra becsülte életének ezt a fontos korszakát, és megadta “az illő tiszteletet" a mérnökakadémiai éveknek, mert amint írta: “velem született nemes ambitio a katonai nevelés által még föllebb feszült".

Szerencsére a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában már fellelhetők a marosvásárhelyi Teleki Könyvtár Bolyai-gyűjteményének mikrofilmmásolatai, így a szerző elég sok eddig feltáratlan iratot talált.

Sajnos az ifjú Bolyai apjának Bécsből írt levelei megsemmisültek, és ráadásul 1920-ban a bécsi Kriegsarchivumnak éppen abban a helyiségében keletkezett tűz, amelyben a mérnökakadémia 1818-1923. évi iratanyagait helyezték el. A tűzben elégtek a Bolyaira vonatkozó osztálykönyvek, feljegyzések, minősítések is. E nehézségekkel is meg kellett birkózni a szerzőnek, amikor a könyvét írta. Arra azonban az évekig tartó kutatómunka alapján sem vállalkozott, hogy bemutassa, Bolyai János mérnökakadémiai tanulmányai milyen hatást gyakoroltak tudományos gondolataira és zseniális matematikai felfedezésének folyamatára. Meggyőződése, hogy erre csak az érintett tudományágak – matematika, mechanika, erődítéstan, építészet – kutatóinak összefogott feltáró munkájával és elemzésével lehet vállalkozni.

Bolyai János életében sohasem felejtette el a személyiségében és tudományos munkásságában kitörölhetetlen nyomokat hagyó bécsi mérnökakadémiai és hadmérnöki szolgálatának 15 esztendejét, 16 éves korától 31 éves koráig tartó aktív katonaéletét. Ennek ékes bizonyítéka, hogy hivatásos és nyugdíjas tiszt korában az életében egyetlen nyomtatásban megjelent művének – A tér abszolút igaz tudománya – címlapján az összes kéziratban lévő művén hivatalos és magánlevelének autográf aláírásában a neve után ritka kivételtől eltekintve mindig ott szerepel mérnöki képzettsége és tiszti rangja is. Több kútfő bizonyítja, hogy Bolyait vonzotta a hadi mérnöki hivatás, és bár a katona építész mérnöktiszti pályán a csillaga nem ívelt legmagasabbra, mégis a legkiválóbb magyar hadmérnökök közé kell sorolnunk.

Ezzel a munkával nem könnyű olvasmányt vesz az érdeklődő a kezébe. Az értékes Bolyai-idézetek nyelvezete és írásmódjának egyéni sajátosságai megnehezítik ugyan a szöveg olvasását, de ezek segítségével érzékeltethetjük leghitelesebben Bolyai János korszakalkotó életművét és hadi mérnöki munkásságát.