Búcsú Kovács Sándor ezredestől

A szertartáson elhangzott: Kovács ezredes hosszú szolgálata alatt maradandót alkotott, tudására utódai a mai napig is építkeznek. Igazi katona volt, aki büszke volt hivatására, és akinek mindennél többet jelentett a szakmaiság. Egész katonai pályáját a tüzérség fejlesztésének, az állomány kiképzésének rendelte alá. Elöljárói feltétel nélkül megbíztak benne, megbecsülték, munkatársai és beosztottjai szakmai hozzáállása és emberi értéke miatt tisztelték.

A gyászszertartáson Benkő Tibor honvédelmi miniszter feleségével rótta le kegyeletét egykori bajtársa emléke előtt. A tárcavezető a nyugállományú katonák és a Magyar Honvédség érdekében tett áldozatos tevékenységéért, valamint életútja elismeréséért posztumusz Aranykor kitüntető cím arany fokozatát adományozta Kovács Sándor ezredesnek. Az elismerést a Magyar Honvédség parancsnokának képviselőjeként Berec Zoltán dandártábornok, az MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási központ parancsnoka adta át Kovács Sándor fiának.

Kovács Sándor 1944-ben született Orosházán. 1962-ben közgazdasági technikumban érettségizett, majd sorkatonai szolgálatra vonult be Ceglédre. Elöljárói egyetértésével jelentkezett a tiszti iskola tábori tüzér szakára. 1966-ban avatták tisztté hadnagyi rendfokozatban, első tiszti beosztását Kiskőrösön látta el, ahol 1972-ig szolgált. Parancsnokai magasabb beosztásokban számítottak rá, ezért az akkor már főhadnagy Kovács Sándort beiskolázták a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tüzér szakára. 1974-ben századossá léptették elő, 1975-ben szerezte meg az akkori legmagasabb katonai végzettséget. Az akadémia elvégzése után Kiskunhalasra, a 36. páncéltörő tüzérosztály hadműveleti főtisztjének nevezték ki. Egy évvel később Székesfehérvárra helyezték, ahol az 5. Hadseregparancsnokság Rakétatüzér Főnökség kiképzési főtisztje lett. 1980-ban őrnaggyá léptették elő.

Rendszerszervezői és elemző tudása, amely nélkülözhetetlen volt a szárazföldi haderő fejlesztéséhez, megalapozta további karrierjét. 1985-ben kiképzési alosztályvezetőnek, 1987-ben főtisztnek nevezték ki és alezredessé léptették elő. 1991-ben a Szárazföldi Csapatok Parancsnoksága tüzérfőnökség tervező alosztályvezetője, 1993-ban tüzér főnökhelyettese, majd megbízott tüzérfőnöke lett. Egy évvel később ezredessé léptették elő. 1995 decemberében, harminchárom év szolgálat után, szervezeti átalakítás miatt vonult szolgálati nyugdíjba.