Clinton:„Az Egyesült Államok vezetni fogja a világot”

„Előmozdítjuk az amerikai érdekek érvényesülését, és haladást értünk el a legsúlyosabb kihívások némelyikének kezelésében… Ma bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy az amerikai vezető szerep modellje működik, és a legjobb reményekre jogosít ebben a veszélyes világban" – jelentette ki Clinton az Obama-kormányzat külpolitikáját értékelve.

Clinton megerősítette, hogy Washington a nukleáris fegyverek elterjedésétől a globális felmelegedésig együtt kíván működni a hagyományos európai és más szövetségeseivel, valamint az olyan felemelkedő hatalmakkal, mint Kína, India és Brazília. A külügyminiszter szerint a világ ma ugyanúgy számít Amerikára, mint régen, legyen szó természeti csapásról, vagy politikai konfliktusról.

Amerika vezető szerepére a külügyminiszter az izraeli-palesztin béketárgyalásokban vállalt közvetítést, az iráni és az észak-koreai nukleáris ambíciók megfékezéséért tett erőfeszítéseket és az áradás sújtotta Pakisztán megsegélyezését hozta fel példaként.

„A külpolitikai gondok megoldása ma megköveteli tőlünk, hogy mind regionális, mind globális léptékben gondolkodjunk, hogy lássuk a nemzeteket és régiókat összekötő metszéspontokat és kapcsolatokat és hogy úgy hozzuk össze az embereket, ahogyan azt csak Amerika tudja" – jelentette ki Hillary Clinton.

Irakról szólva Clinton úgy fogalmazott, hogy az amerikaiak az általuk megélt „nehéz napok" ellenére „felnőttek a velük szemben álló kihívásokhoz", mert hisznek abban, hogy annak, amit elérhetnek, az „határtalan".

„És most, a háború és a bizonytalanság évei után az emberek azt találgatják, hogy mit hoz nekik a jövő idehaza és külföldön. Hadd mondjam hát ki világosan: az Egyesült Államok képes és köteles rá, és vezetni fogja a világot ebben az évszázadban" – jelentette ki Clinton

Megismételte, hogy az általa „intelligens hatalomként" (smart power) emlegetett Egyesült Államok új módszereket alkalmaz a világ vezetésében. Clinton „stratégiai, gazdasági és erkölcsi szükségszerűségnek" nevezte a fejlődést, amelynek az Obama-kormányzat szerint éppolyan központi szerepe van „az amerikai érdekek előmozdításában", mint a diplomáciának és a védelemnek.

Mint mondta, Barack Obama elnök nem retten majd vissza az erő alkalmazásától a szövetségesek és az ország védelmében.

Clinton hangsúlyozta, hogy az előző, George W. Bush vezette kormányzattal szemben a jelenlegi amerikai vezetés nagy hangsúlyt fektetett az olyan nemzetközi szervezetek megerősítésére, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa, vagy a G-20 csoport. Rámutatott a diplomáciai kvartett – amelynek Amerika mellett az ENSZ az EU és Oroszország a tagja – szerepére az izraeli-palesztin párbeszéd újrakezdésében.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a jövőben az eddiginél intenzívebben fog együttműködni az olyan „felemelkedő befolyási központokkal", mint Kína, India, Törökország, Mexikó, Brazília, Indonézia, Dél-Afrika és Oroszország.

A kínai emberi jogok állapotára és „Grúzia orosz megszállására" hivatkozva ugyanakkor rámutatott, hogy ez az együttműködés nem könnyű és hogy a nézeteltérések elkerülhetetlenek. Clinton szerint az Egyesült Államok ilyen esetekben továbbra is hallatni fogja a hangját és kiáll majd az álláspontja mellett.
„De tudatában vagyunk annak, hogy elmélyített és átfogó együttműködés nélkül nehéz, ha nem lehetetlen lenne egy olyan jövőt kovácsolni, mint amilyet a 21. században várunk" – hangsúlyozta.

A beszédet követően Hillary Clinton kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a november 2-i félidős kongresszusi választások kimenetelétől függetlenül azt várja, hogy a kormányzat külpolitikája továbbra is megkapja majd a kétpárti támogatást.