„Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, mutassatok utat”

Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnoka az emlékezés jelentőségére hívta fel a figyelmet ünnepi beszédében. „A Magyar Honvédség számára a nemzeti értékek és hagyományok megőrzése alappillér. Szellemi és kulturális identitásunk azon ezeréves történelmi hagyományokból építkezik, amelyekre mindig is büszkén tekinthetünk vissza, őrizzük kellő alázattal az emlékeket” – fogalmazott.

Egressy Béni részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. A honvédseregben főhadnagyként szolgált, 1849 szeptemberében a komáromi védői között harcolt hazájáért. Itt írta a Klapka-indulót.

Dr. Kutnyánszky Csaba, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese a zeneszerző művészi képességeit méltatta. A koszorúzáson részt vettek a fővárosi Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium pedagógusai és diákjai is.

Áhítatot tartott Bunczik Attila, Kazincbarcika református lelkipásztora, aki emlékeztetett arra, mennyire meghatározó minden ember életében a születési helye, családja, tanárai. Egressy Béni az egykori Sajókazincról származott, s zenében művelt, lelkész édesapja meghatározó személy volt karrierje alakulásában.

Pályája kezdetén a sikeres művész a Sárospataki Kollégium kórusának egyik tenorja volt. Játszott a Kassai Színtársulat Erkel Ferenc által vezényelt előadásain, tagja volt a Várszínháznak és a Nemzeti Színháznak is. A tüdőbaj igen fiatalon támadta meg, hangja gyengülése miatt fordult az alkotói tevékenység felé. Az utókor számára zeneszerzőként, műfordítóként, népszínműíróként maradt fent a neve. A Szózat megzenésítéséért húsz aranyat kapott, és általa örök dicsőségben részesül, hisz valahányszor felcsendül Magyarországon a nemzeti költemény dallama, rá is emlékezünk.

Érdekesség, hogy a Szózat szerzőjével, Vörösmarty Mihállyal egymáshoz közel nyugszanak, ők ketten voltak a magyar nemzet központi történelmi sírkert első híres halottjai. A főváros akkori új köztemetője hivatalosan 1849. április 1-jén, virágvasárnap nyílt meg. Megnyitásának 175. évfordulója alkalmából Fiumei anno címmel szabadtéri fotókiállítás nyílt a Fiumei úti sírkertben.

A kiállítás tablói év végéig láthatók a bejáratnál, Ady Endre és Arany János síremlékénél, a Batthyány-, Deák- és Kossuth-mauzóleumoknál, a Kossuth-mauzóleum melletti parcellában, az első világháborús emlékműnél, a Saxlehner család egykori kriptájánál és Kossuth Lajos első sírhelyénél, ahol ma a Kasselik család nyughelye található.

Egressy Béni síremlékét – amely Jánosi András alkotása, és Egressy legismertebb műve, a Szózat dallamának egy részlete jelenik meg rajta – a megemlékezést és a kiállítást szervező Nemzeti Örökség Intézete a zeneszerző születésének 210. évfordulójára felújíttatta.

Nagysikerű közös koncert

A megemlékezés napján, április 22-én este „Gyerekekkel nem csak gyerekeknek” címmel adott közös koncertet a Magyar Honvédség Központi Zenekara és az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium fúvószenekara a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban. A klasszikus darabok mellett ismert rajzfilmek zenéi is felcsendültek. A zenekarokat Csizmadia Zsolt ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere, illetve Bakó Levente Liszt-díjas trombitaművész, a középiskola karmestere vezényelte.

A tanulók számára hatalmas élményt jelentett együtt zenélni a katonákkal, a szép számú közönség előtt nagy sikert arattak második közös fellépésükkel, melyet – mások mellett – megtekintett Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnoka is.