Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„Emlékezem – emlékeztek?” (4.)

Szöveg: Juhász László százados |  2011. május 9. 13:23

A napokban folytatódott a szentesi Hegedű László Helyőrségi Klubban az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred által szervezett  „Találkozás volt parancsnokainkkal” című előadássorozat.  Az előadó ezúttal Mezei Gábor nyugállományú dandártábornok volt.

A város lakossága számára is nyílt programon részt vettek a szentesi nyugállományú, katonák, valamint az aktív hivatásos és szerződéses állomány is. Mezei Gábor dandártábornok örömmel üdvözölte a volt bajtársait, majd belekezdett az emlékek felidézésébe. Mint elmondta: még 1964-ben jelentkezett az Egyesített Tiszti Iskolára, légvédelmi rakétás szakra. Szegedre kapta meg a behívóját, ahol megkezdte katonai pályafutását. Az első év után Szentendrére került a műszaki századhoz. 1968-ban út és vasútépítő szakon végzett, és avatták hadnaggyá. „Megkérdezték hová szeretnék kerülni. Bárhová, ahol nincs dózer és ponton, válaszoltam" – emlékezett Mezei tábornok. Erre Szentesre került, ahol azonnal kapott 12 dózert és egy fél készlet N2P pontont. Az elkövetkező években bejárta az országot: gyakorlatok, hídépítések, földmunkák, kőbányák.

Fontos állomás volt hivatásos katonai pályáján Kalocsa, ahol hadműveleti tiszt lett, majd kis idő múlva kinevezték törzsfőnöknek. Ekkor jelentkezett az akadémiára, melyet sikeresen elvégzett. Ezt követően Ópusztaszerre került, szintén törzsfőnöki beosztásba, majd parancsnoknak. Az állásépítő zászlóalj felszámolása után Szentesen az akkori dandár törzsfőnöke lett.
1991-ben Ceglédre került a 3. Gépesített Hadosztály műszaki főnöki helyettesi, majd főnöki beosztásba. Ekkor nyílt arra lehetősége hogy elvégezze a vezérkari tanfolyamot, mely után Cegléden kinevezték a hadosztály parancsnokhelyettesi beosztásba.
1995-ben került vissza Szentesre, a 87. Műszaki Technikai Ezredhez parancsnoknak. A Szegeden és az Ercsiben települt műszaki alakulatok összevonásával megalakult a 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár. Ezt követően rengeteg feladatuk volt. Az IFOR-keretében Okucaniban szolgáló katonák kiképzése, árvízi védekezések, gyakorlatok, s ezek műszaki biztosítása.

Mezei dandártábornok 2003-ban befejezte a katonai pályát és nyugállományba vonult. A lendület ez után sem tört meg, de eljött az ideje, hogy a csaknem 40 éves hivatásos katonai szolgálat, a sok munka után a hobbijainak éljen: ma is aktívan horgászik, vadászik, teniszezik.


 Fotó: A szerző felvételei