„Erősíteni kell a harcias támadókészséget”

Cége nem mindennapos tevékenységgel foglalkozik. Hogyan került kapcsolatba a vándorsólymokkal?

Negyvenhat évvel ezelőtt – még gyermekként – kezdtem el solymászni és lovagolni. Ez az elfoglaltság aztán olyan szenvedéllyé vált, ami a mai napig tart, olyannyira, hogy néhány évvel ezelőtt gazdasági tevékenységgé teljesedett ki.

A vándorsólymokat különleges kiképzésben részesítik a „munkába állás" előtt. Hogyan képzeljük el a folyamatot?

Minden állat képzéséhez ugyanazok az alapelvek szükségesek: a bizalom megteremtése, a konzekvens munka, a szeretet elengedhetetlen. Ez tehát azt jelenti, hogy az állat harmonikus szellemi, fizikai és lelki fejlődését is biztosítani kell a cél érdekében. Azonban tudni kell, hogy a vándorsólyom nem alávetett állat. Az embert a legjobb esetben felsőbb rendű társának, barátjának tekinti, bizonyos körülmények között szexuális partnernek is… Ez úgy lehetséges, hogy ha egy bizonyos időszakban – 5 napos koráig – az első pillantásra nem a madár szülőket, hanem az embert látja meg, akkor onnantól kezdve azt tekinti fajtársának. Ha ivarérett korba lép, akkor párjának is tekintheti az embert. Ráadásul monogám állatokról van szó. De félretéve a viccet: a kiképző és a madár között nagyon szoros kapcsolat alakul ki, hogy az együttműködés sikeres legyen.

A gyakorlatban hogyan dolgoznak? Bérbe adják a madarakat a repülőtérnek?

Van egy saját kiképző csapatunk. A kérdéshez mindenképpen hozzá kell tennem, hogy amit tesznek, az nem solymászat. Sokkal inkább solymászati technikát felhasználó ökológiai tevékenység – ha szabad ezt mondanom, az egyik legkomolyabb szakmunka. Solymászati alaptechnikákat használunk ugyan, de ez eltér a hobbitól, hiszen más a cél. Itt nem az eredményes vadászat, hanem az ellenkezője, a riasztás, a megelőzés a fő feladat. A madarak részben saját tenyésztésű és kiképzésű madarak, részben pedig az alkalmazott szakemberek saját madarai: jól kiképzett, kifejezetten a reptéri védelemre, madárriasztásra kiképzett madaraink vannak.

Nem elég a riasztáshoz egy légpuska, vagy egy hangosabb sziréna?

Valamennyi – más jellegű – technikát hamar megszoknak a madarak (például hang-vagy fényjeleket), és egy idő után nem érzik a veszélyt. A sólymok évmilliók óta rögzült csúcsragadozói viselkedése menekülési reakciót vált ki a legtöbb madárban.

Milyen „hibaszázalékkal" vadásznak a vándorsólymok?Nem történt még olyan eset, hogy a riasztásra küldött vándorsólyom okozott maga balesetet?

Tevékenységünk során még nem volt példa semmilyen balesetre. Már négy éve dolgozunk szünet nélkül, évi 365 napos szolgálatban, és még a legkisebb probléma sem merült fel madarainkkal. Nagyon magas szinten kiképzett és rendkívül fegyelmezett madarakról van szó. A madár az ösztönei alapján cselekszik, magyarul üldözi a zsákmányállatot, ebből ered a riasztási tevékenység is. Ezt az ösztönt kell – komoly munkával – ébren tartani, és időnként újból előhívni, tehát erősíteni kell a harcias támadókészséget úgy, hogy közben mégse zsákmányoljon.

Mennyi ideig tart egy-egy vándorsólyom kiképzése?

A kiképzést a legjobb fiatalkorban elkezdeni. A tojásból való kikelés időpontja változó, de általában tavaszra esik, április eleje-közepe és június eleje-közepe között szoktak a fiókák kikelni. A felnevelés több hétig tart, és akkor kezdjük el a kiképzést, mikor a madár alapfejlődése befejeződött, és valamennyi tolla hibátlanul kifejlődött. Ez a legfogékonyabb időszak, és amit ilyenkor megtanítunk a madárnak, azt egész életében tudni fogja.

Meddig élnek ezek a madarak?

Elvileg 18-20 évig is elélnek, ez azonban egy elméleti idő, hiszen a természetben élő sólymokra rengeteg veszély leselkedik, betegségeket kaphatnak meg. Fogságban jobbak a túlélési esélyek.

Mennyire elterjedt ez a fajta védekezési mód? Hadi- és egyéb célokra is használják a madarakat?

A magyar repülés történetében a Falcon Guard Kft. vetette be ezt a védekezési módot Magyarországon, ezen belül is a Ferihegyi reptéren. Katonai repülőtereken egyelőre még nem került bevezetésre a módszer, de már folynak a tárgyalások ez ügyben is. 2005-ben tartottunk bemutatókat az 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison, Kecskeméten. Ekkor egy riasztási bemutatót rendeztünk sólymokkal, aztán pedig egy órás előadást hallgathattak meg a megjelent tisztek. Ennek eredményeképpen kaptunk egy megbízást arra vonatkozóan, hogy dolgozzunk ki egy kétfokozatú védelmi koncepciót. Az összes hivatalos utat megjárta e tervezet, és minden rostán sikeresen vizsgázott. Végül a döntéshozók elé került, akik ugyan elfogadták, ám sajnos forráshiány miatt végül nem került bevezetésre. Mikor felmerült, hogy a pápai

Több ország hadserege is alkalmazza a módszert, például az Egyesült Államok, Kanada vagy Nagy-Britannia. Évtizedek óta eredményesen működik a rendszer katonai repülőtereiken. A fejlesztések során cégünk elért olyan szintre, hogy felvettük a versenyt a világ bármely repülőterének hasonló védelmével, ugyanis mi a globális védelemben gondolkodunk: egyrészt a környezet, vegetáció vizsgálatával, a rovarvilággal is. Így lehet megfogalmazni azt, hogy milyen módon lehet állatmentessé tenni egy-egy repülőteret humánus módon. Leszögezem: módszerünk 100 százalékosan környezetbarát.

Visszatérve a vándorsólymok katonai területen való alkalmazására: a történelem során többféle állat, ezen belül madár hadi célokból történő felhasználásáról lehetett olvasni. A vándorsólymok szerepelnek a történelemkönyvekben?

A második világháborúban a francia ellenállók postagalambokkal küldtek üzeneteket, ám ezeket a madarakat –ahogy a csatornákat átrepülték – rendszerint levadászták a vad sólymok. Ezután sólyomirtásra került sor, hogy a fontos hadüzeneteket célba tudják juttatni. Ugyanakkor a visszafelé érkező galambokra a németek idomított vándorsólymai vadásztak. Buchenwald mellett létesítették a Birodalmi tenyésztő és Kiképző Telepet, ott képezték ki a madarakat. A történelemben számos ponton megjelentek az állatok, a madarak, és több példa is azt támasztja alá, hogy a vándorsólymok életek mentésére is alkalmasak lehetnek.