Fél év alatt több mint 800 bejelentés!

Területi elosztást tekintve a korábbi trendeknek megfelelően, ismét Fejér vármegyéből érkezett a legtöbb bejelentés a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére. A soron kívüli reagálást igénylő rendőrségi bejelentések száma a fővárosban és Pest vármegyében volt a legmagasabb, ebben a régióban összesen 67 alkalommal intézkedtek a katonák 24 órán belül. Idén eddig hozzávetőlegesen 10,8 tonna különböző típusú, jellemzően a második világháborúból visszamaradt robbanóeszközt, illetve lőszert semmisítettek meg az ezred tűzszerészei az állampolgárok biztonsága érdekében. Ezen műveletek során pedig több mint 210 kilogramm tömegben használtak TNT és Semtex típusú robbanóanyagot.

Az első félév kiemelt esetei közé tartozik többek között az, amikor különleges, római kori szarmata telep feltárásakor kerültek elő veszélyes robbanóeszközök júniusban a Pest vármegyei Üllő külterületén. A feltárás során két második világháborús lövészárkot is beazonosítottak a régészek, ott szunnyadtak a bejelentett robbanótestek. Fazekas Judit zászlós, tűzszerész járőrparancsnok a helyszínre érve megállapította, hogy két szovjet RG-42-es kézigránát került elő tárolócsavarral és a hozzájuk tartozó gyújtószerkezetekkel, továbbá találtak még egy kilogrammnyi szovjet gyalogsági lőszert is.

Szintén feltételezett robbanóeszközre bukkantak a Pest vármegyei Dunavarsányban, egy horgásztó partján, stég építése közben az ott dolgozó munkások. A rendőrségi bejelentést követően helyszínre érkezett tűzszerész járőr parancsnoka megállapította, hogy egy második világháborús eredetű, 15 cm-es német repeszromboló gránát került elő kilőtt állapotban, sérült gyújtószerkezettel. A robbanóeszközt Fazekas Judit zászlós, tűzszerész járőrparancsnok irányításával a Magyar Honvédség egyik kijelölt robbantási területére szállították, majd megsemmisítették a katonák.

Hogy felbukkanásukat tekintve mennyire veszélyesek lehetnek ezek az eszközök, azt az is bizonyítja, hogy a Fejér vármegyei Nagyegyházán, a Bányász utcában egy családi ház közelében húzódó gyalogos úton, közterületen került elő feltételezett robbanóeszköz júniusban. Martin László zászlós, tűzszerész járőrparancsnok a helyszínre érve megállapította, hogy egy gyújtószerkezet nélküli 82 mm-es szovjet repesz aknavetőgránát található az érintett területen. A katonák elszállították és biztonságos körülmények között, egy arra kijelölt robbantási területen semmisítették meg az eszközt.

Ugyancsak lakott területen, több mint másfél tonna össztömegben került elő második világháborús robbanótest a Pest vármegyei Piliscsabán, esővízgyűjtő tartály ásása közben egy családi ház hátsó kertjéből, májusban. Rendőrségi bejelentést követően a helyszínre kiérkezett tűzszerész járőr parancsnoka, Horváth Csaba alezredes, megállapította, hogy két darab második világháborús eredetű, 15 cm-es magyar repeszromboló gránátot találtak a kertben. Az érintett területet fémkereső eszközök segítségével módszeresen átkutatva, összesen 34 darab szunnyadó robbanótestet emeltek ki a tűzszerészek a földből, a már említett típusból. A gránátok biztosított gyújtószerkezetekkel rendelkeztek, szállítható állapotban voltak.

Pest vármegyéből, Gödöllőről, a Ligeti Juliska utcából érkezett rendőrségi bejelentés alakulatunk tűzszerész ügyeletére áprilisban, mely szerint feltételezett robbanóeszközre bukkantak az ott dolgozók, építési munkálatok előkészítésekor. Judák István törzsőrmester, tűzszerész járőrparancsnok a helyszínen megállapította, hogy egy második világháborús eredetű, szovjet gyártmányú, 35 kg tömegű repeszbomba került elő, melynek biztonságos állapotfelméréséhez a rendőrök négy közeli családi házat ürítettek ki. A tűzszerész művelet során a katonák megállapították, hogy a robbanótest gyújtószerkezete biztosított állapotú volt.

A mezőgazdasági munka is veszélyes üzem lehet, hiszen összesen 250 kilogrammnyi világháborús aknagránát szunnyadt a Komárom vármegyei Csép külterületén található szántóföldön. Kiss Henrik és Pap Ferenc főtörzsőrmester vezetésével több napig folyt áprilisban a robbanótestek utáni kutatás az érintett területen, speciális fémkereső műszerek segítségével. Ennek eredményeként összesen 63 darab 82 milliméteres szovjet repesz aknavetőgránátot ástak ki a katonák, melyeket a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállítottak.

Sátoraljaújhely az egyetlen város, ahol templomot emeltek a bornak – azt azonban idén áprilisig senki nem gondolta, hogy eme különleges épület tornyában második világháborús lövedék lapult. 1944 decemberében csapódhatott a Bortemplom tornyába az a 15 cm-es német repeszromboló gránát, amely a padló alá fúródva közel nyolc évtizedet szunnyadt, mígnem – az épület rekonstrukciós munkálatai során – ismét napvilágra került. A helyszínen Gyarmati Norbert törzsőrmester, tűzszerész járőrparancsnok megállapította, hogy a robbanóeszköz gyújtószerkezetének működtető mechanikája letört – valószínűleg akkor, amikor a gránát a torony tetőszerkezetével ütközött. A tűzszerészek elszállították a gránátot a helyszínről, későbbi megsemmisítésre.

A Nógrád vármegyei Erdőkürt külterületére riasztották az ezred katonáit februárban, ahol szennyvíz vezeték árok ásása közben találtak egy feltételezett robbanótestet az ott dolgozó munkások. A kiérkező tűzszerész járőr parancsnoka, Kiss Henrik főtörzsőrmester megállapította, hogy a helyszínen egy második világháborús, szovjet, 100 kilogrammos romboló légibomba került elő. Az eszköz orr- és fenék gyújtószerkezeteit eltávolították, majd azokat a kijelölt helyen robbantással megsemmisítették, a bombatestet pedig a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították a tűzszerészek.

Szintén a kiemelt esetek közé tartozott, hogy januárban egy szovjet és egy német 250 kilogrammos légibombát szállítottak el az alakulat tűzszerészei a Csepeli Szabadkikötő területéről. A robbanótesteket a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították a katonák későbbi megsemmisítés céljából.