Görgei Artúr életműve követendő példa

A honvédelem napján tartott ünnepségen Németh Szilárd felidézte Görgei Artúr bravúros katonai életpályájának főbb állomásait, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban betöltött szerepét, majd utalt a honvédtábornok több évtizedes meghurcoltatására. „A hazája iránt mélyen elkötelezett hadvezér a lehetőségekhez képest a legjobb döntést hozta, amikor az értelmetlen véráldozat helyett letette a fegyvert. Ezt követően hatvanhét - küzdelemmel és meghurcoltatással teli - év jutott még számára, és nemritkán kegyelemkenyérre kényszerült az egykor ígéretes karrier előtt álló tudós és zseniális hadvezér. Ugyan sokáig kellett rá várni, de Görgeinek a nemzeti emlékezetben elfoglalt pozíciója és történelmi szerepe végre méltó helyre került” – jelentette ki a miniszterhelyettes.

Németh Szilárd leszögezte: Görgei alakja, felelősségteljes magatartása, hazája és katonái iránti elhivatottsága ma is példaként szolgálhat mindannyiunk számára. „A tábornok megállapítása ma is igaz, a honvédségben is a legfontosabb érték a kiválóan képzett, testileg-lelkileg ép, hazáját szerető és azért életét adni kész katona” – fogalmazott a miniszterhelyettes, aki szerint, amikor napjainkban a 173 éves Magyar Honvédség megerősítése, modernizációja, képességeinek fejlesztése folyik, akkor a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program megvalósításához Görgei életműve követendő példa.

„Kevés olyan történelmi személyiség nyugszik a Fiumei úti sírkertben, mint Görgei, akinek történelmi szerepét az árulótól a hősig vezető skála két végletén megtalálhattuk az elmúlt 150 évben” – jelentette ki Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete megbízott főigazgatója, hozzátéve azt is, hogy a Görgeit övező fagyos légkör ugyan az 1880-as években enyhült, de a közvélemény még sokáig megvetéssel tekintett rá.

Móczár Gábor emlékeztetett: a szocializmus Kossuth kultusza részben tovább örökítette Görgei árulásának bélyegét, a fokozatosan hozzáférhető történeti dokumentumok egyértelművé tették: Görgei jó katona volt, a világosi fegyverletétel pedig elkerülhetetlen. „Görgei Artúr halálának napja, a honvédelem napja is egyben. Nem a tábornok halálának emlékére, hanem azért, mert 1849-ben ezen a napon foglalta vissza Buda várát a Görgei Artúr által vezetett magyar honvédsereg az osztrákoktól. Így eshet meg, hogy az a tábornok, aki szégyenben élte le a szabadságharc utáni éveit, épp egyik legnagyobb haditettének évfordulóján halt meg. Azon a napon, amelyen ma a magyar honvédeket ünnepeljük” – mondta a megbízott főigazgató.

A rendezvény koszorúzással és a magyar takarodóval ért véget.