Görög történelmi igazságtétel
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2010. október 24. 15:32A görög Legfelsőbb Bíróság, felülvizsgálva az ország jogtörténetének egyik leggyalázatosabb ítéletét, posztumusz felmentett hat politikust és katonatisztet, akiket csaknem 90 évvel ezelőtt végeztek ki egy súlyos katonai vereség bűnbakjaiként. A döntés annak a hosszú küzdelemnek az eredménye, amelyet az egyik elítélt unokája folytatott azért, hogy nagyapját rehabilitálják a bíróságon, illetve az iskolai történelemkönyvekben.
A hat férfit – köztük három volt miniszterelnököt és egy volt tábornokot – hazaárulás vádjával ítélték halálra 1922-ben annak a népi elégedetlenségnek a légkörében, amely a Törökország elleni 1919-1922-es háborúban elszenvedett vereség nyomán alakult ki. A ma is „kisázsiai katasztrófa" néven emlegetett súlyos kudarc nyomán görögök ezreit űzték el Törökország nyugati részéből és a regionális vezető szerepre formált görög igényekről is le kellett mondania Athénnak.
A Legfelső Bíróság tagjai a héten 3:2 arányban döntöttek úgy, hogy figyelembe veszik a védelem által benyújtott bizonyítékokat, amelyek az 1922-es statáriális tárgyaláson még nem álltak rendelkezésre, és felülvizsgálva az akkori ítéletet posztumusz felmentették a vádlottakat. Petrosz Protopapadakisz volt miniszterelnök unokája, aki a felülvizsgálati keresetet benyújtotta, nagy örömmel fogadta a döntést. „A legnagyobb megelégedésemre szolgál, mivel jóvátett egy igazságtalanságot" – mondta az AP-nek.
A hat emberrel kivégzőosztag golyói végeztek 1922-ben. Görögországban sokan gondolták régebben is, hogy igazából ártatlanok, hiszen egyáltalán nem az volt a céljuk, hogy Görögország vereséget szenvedjen. Történészek szerint egyszerűen feláldozták őket, hogy lecsillapítsák a tömeget, amelyet felingereltek a hadsereg súlyos vereségei, felháborított az évezredes folyamatossággal rendelkező közösségek elűzése, és elkeserített annak a nacionalista álomnak az összeomlása, hogy az ország Bizánc dicsőségét fogja újjáteremteni.
A statáriális bíróságot alkotó katonai bírákra nyomást gyakorolt a tisztek forradalmi bizottsága, amely a vádlottak sommás elítélését követelte – és a súlyos verdikt egy hajnalig tartó ülés után meg is született.
A hatokat, köztük az éppen tífuszban megbetegedett volt miniszterelnököt, alig néhány órával később agyonlőtték. Két másik vádlottat életfogytiglanra ítéltek, de őket hamarosan szabadon bocsátották.
A hivatalos tankönyvek mindmáig árulónak minősítik a hat kivégzettet, Protopapadikisz ezen is változtatni akar. „Most az a célom, hogy a történelemkönyvek is az igazat írják" – mondja. „Egy napon a fiam az iskolából hazatérve azt kérdezte tőlem, igaz-e, hogy a nagyapám áruló volt? Ezt tanították neki az iskolában. Azonban ma már tudjuk, hogy a per után az akkori tárgyaláson részt vett egyik vezető bíró is elismerte: sohasem látta bizonyítottnak, hogy a vádlottak valóban árulók voltak."
Az 1919–1922-es török-görög háború az első világháború után tört ki. Görögország akkor a győztesek között találta magát, régi ellenfele, Törökország pedig a vesztesek oldalán állt. A görög erők elfoglalták Törökország Égei-tengeri partvidékét, amelyen sok görög élt, majd Ankara felé nyomultak előre – ám végül a tengerbe szorították őket és a görög lakosságnak is menekülnie kellett a térségből. A konfliktust lezáró békeszerződés értelmében 1,1 millió görög elhagyta Törökországot és Görögországba költözött, ugyanakkor 380 ezer görög területen élő törököt Törökországba telepítettek át.
