Guantánamo: még legalább egy év

Barack Obama elnök éppen egy éve tett ígéretet arra, hogy 2010 elején bezárja a hírhedt intézményt. Már tavaly év végén nyilvánvalóvá vált azonban, hogy az Obama-kormány nem tudja tartani a határidőt, és Obama azóta nem is jelölt meg újabb időpontot.

Több amerikai jogvédő csoport – köztük az egyik legismertebb, az ACLU – ismételten felrója az elnöknek, hogy nem teljesítette ígéretét, valamint hogy folytatja a meghatározatlan idejű, per nélkül fogva tartás alkotmányellenes gyakorlatát, amelyet elődje, George Bush elnöksége idején dolgozott ki és kezdett alkalmazni a kormány.

A bírálatok vélhetően fel fognak erősödni azután, hogy – mint a The New York Times megtudta – a washingtoni igazságügyi minisztérium azt tervezi: a táborban maradt 196 terrorgyanús őrizetes közül 50-et per nélkül meghatározatlan ideig rács mögött kell tartani az érvényben levő háborús törvények alapján.

Olyan – többségében jemeni és afganisztáni – foglyokról van szó, akik túl veszélyesek ahhoz, hogy szabadon engedjék őket, és akiknek az ügyében a bírósági eljárás is kizárt, mivel a per során sérülnének az amerikai nemzetbiztonsági érdekek, fel kellene fedni érzékeny hírszerzési információkat.

Az igazságügy-minisztérium kijelölt munkacsoportja csak a héten zárta le azt a folyamatot, amelynek során minden egyes guantánamói fogoly ügyét külön-külön megvizsgálták. Ennek egyelőre nem nyilvános eredménye szerint a rabokat három csoportra osztják: 35 őrizetes ellen pert kell indítani szövetségi polgári vagy katonai bíróság előtt, 110 rabot szabadlábra lehet helyezni, végül 50-et meghatározatlan ideig fogva kell tartani. Az adminisztráció érvelése szerint utóbbiak per nélküli fogva tartására az a kongresszusi felhatalmazás ad jogot, amely szerint az al-Kaidával és a tálib mozgalomnal szemben az Egyesült Államok erőt alkalmazhat.

Guantánamón a létesítmény 2002-es megnyitása óta összesen 779 terrorgyanús személy raboskodott 50 országból; 570-et szabadon engedtek, vagy máshova szállítottak, hatan a fogságban meghaltak. Egyszerre a legtöbb rabot, 680-at 2003 májusában őrizték a táborban.

Az Obama-kormány első éve alatt 44 rabot szállították át más országokba, mostanra 196, köztük 60 jemeni őrizetes maradt.

A szabadulásra kiválasztott jemeni rabok hazaküldése külön gondot jelenthet. Az al-Kaida terrorszervezet az amerikai felderítés szerint ugyanis erős pozíciókkal rendelkezik az Arab-félszigeten. A rabok visszaszállítása így esetleg a terroristák sorait erősítené.

Legutóbb két foglyot szállítottak át Algériába, és néhány napon belül négy újabb rab hagyhatja el a tábort. Az adminisztráció úgy számol, hogy nyárig összesen még mintegy 20 fogoly távozhat Guantánamóról. Ezenkívül további 25 őrizetest lehet majd elhelyezni a világban, külföldi országok ugyanis ennyinek a befogadását ajánlották fel Washingtonnak.

Az amerikai kormány eddig tempóját alapul véve Guantánamót csak Obama feltételezett második elnöki periódusában lehet majd teljesen kiüríteni. A folyamatot lassítja, hogy megoldatlan azoknak a raboknak az elhelyezése, akiket az Egyesült Államok nem akar szabadon engedni.

A kongresszus még nem járult hozzá ahhoz, hogy a terrorgyanús személyeket az Egyesült Államok területére szállítsák, így nem szavazta meg azt a pénzt sem, amelyből finanszíroznák egy szuperbiztonságos börtön kialakítását Illinois államban.

A kormánynak szintén jelentős összegekre, vélhetően több száz millió dollárra lesz majd szüksége ahhoz, hogy biztosítsa a tervezett szövetségi perek megfelelő biztonsági feltételek mellett történő lefolytatását.

A Guantánamo bezárását kifogásolók – elsősorban republikánusok – ellenzik a rabok külföldre szállítását, de amerikai szövetségi bíróság elé állításukat is. Arra hivatkoznak, hogy mindkét megoldás gyengítené az Egyesült Államok biztonságát, fokozódna az ország elleni újabb támadások veszélye.