Hagyományőrző állománygyűlés

A „dandár,” amint az a hagyományőrző körökben köztudott, valójában egy ernyőszervezetet takar, amely eredeti célja – az első világháborús hagyományőrzéssel foglalkozó csapatok összefogása – mellett immár nyitott az 1945-ig terjedő időszak magyar haderejének megjelenítése felé is.

A Honvédelmi Minisztérium részéről dr. Tóth Gergely őrnagy, a HM TKÉFF főtisztje az egybegyűlteket üdvözölve kiemelte: örömmel vették a meghívást, mivel ez a főosztály végzi a Honvédelmi Minisztériumban és a Magyar Honvédségnél a katonai hagyományőrzés és a katonai hagyományok ápolásának (csapathagyományok) stratégiai szintű irányítását és felügyeletét, és ebben a vezérfonal a 2019. évben kiadott HM és MH Hagyományőrzési Stratégia, valamint az annak belső megvalósítását lehetővé tevő 24/2020. honvédelmi miniszteri utasítás. A stratégia kulcsfogalma a minőség, ez az alapja mindennek, akár a honvédelmi szervezetek protokolljában való részvételről, akár más rendezvényekről van szó.

A minisztérium felkérés esetén szívesen támogat minden olyan civil szervezetet, amely ezeket az elveket magáévá teszi, és tevékenysége során megpróbál nekik megfelelni. A támogatás elsősorban szakmai téren, tanácsadással valósulhat meg, a rendelkezésre álló kapacitások függvényében. A civil szervezet képességeitől és fogadókészségétől függ, hogy milyen mélységű – akár személyes katonai hagyományőrző részvételt is megában foglaló – együttműködés jöhet létre. A tárca anyagi-technikai támogatása a szakmai területen elért eredményeken, azoknak a tárca stratégiájába való beilleszthetőségén alapul.

A dandárban egy olyan szakmai műhely jött létre, amely képes nem csak a meglévő minőség magas szinten tartására, de folyamatosan megvan benne a fejlődés igénye is, és képes katalizátorként hatni a magyar katonai hagyományőrzés teljes spektrumában. Ugyanakkor fontos, hogy a kialakított képességek (felszerelések minősége, alakiság, katonás és pontos végrehajtás) az idő múlásával ne kopjanak meg, azok szinten tartása folyamatos munkát igényel. Erre jó példa – a dandárral együttműködésben – a Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület által folytatott lovas kiképzések, vagy a Honvéd Hagyományőrző Egyesület gyalogos kiképzéseinek rendszere. Mindkettő látható, mérhető eredményekre (türingiai lovas bajnokság, mintaszerű doni emlékmenetek) vezetett az elmúlt években. Csak akkor érdemes új fejlesztésekbe kezdeni, ha a már meglévő képességeket létszámban, felszerelésben, kiképzettségben egy egyesület tartani tudja.

Az elmúlt évről szólva Babák László nyugállományú ezredes, parancsnok kiemelte: bár a járványhelyzet miatt komoly korlátozások voltak, és rendezvények maradtak el, sok esetben bel- és külföldi állami protokollrendezvények hagyományőrző díszelgő kiszolgálását is sikeresen végrehajtották a hagyományőrzők. Ezek közül is kiemelkedtek a 2021-es év centenáriumi eseményei, Pécs és Sopron Magyarországhoz való visszatérésének évfordulói, valamint a Szent István napi állami ünnepségeken való közreműködés (Hősök Útja rendezvény). A nagyobb, akár 100-120 jól felszerelt, egységes, alakias katonai hagyományőrzőt megmozgató rendezvények egyfajta minőségi ugrást jelentenek, és maradandó élményt adnak nem csak a résztvevőknek, hanem az azt megtekintőknek is.

A két évvel ezelőtt a dandárhoz csatlakozni kívánó szervezetek teljes jogú tagságának jóváhagyása megtörtént.

A 2022-es év tervezett eseményeiről szólva, folytatódnak – a dandár szervezésében – a már kialakult, évenként visszatérő, elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia hadtörténetéhez kapcsolódó rendezvények. Emellett több jelentős kül- és belföldi megjelenésre számítani lehet, ismét lesznek nagyobb, komplex, összevont megmozdulások is. Technikai fejlesztés területén a meglévő kisebb hiányosságok pótlása, a tüzérség fejlesztése, valamint a „gépesítés” a fő irányok. A cél, mint eddig is, a magyar katonai hagyományok hiteles bemutatása a szakmai és a szélesebb közönségnek is.