A fertőző betegségek nem ismerik a határokat

Alapvetésként tisztázzuk: általánosságban mik a NATO KEKK feladatkörei?

A NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központja segíti a szövetség folyamatos megújulását és átalakulását az egészségügy területén. Szakmai tapasztalatával támogatja a többnemzeti katona-egészségügyi biztosítás funkcióinak átalakítását, és az ehhez kapcsolódó tervezési, végrehajtási, és kiképzési feladatokat. Központunk mindemellett otthona különböző továbbképzéseknek is annak érdekében, hogy fejlesszük a művelettámogató egészségügyi ellátás színvonalát és tudásbázisát. Éppúgy, ahogy minden NATO kiválósági központ, mi is hozzájárulunk a doktrínák frissítéséhez és a tapasztalatfeldolgozáshoz, valamint segítjük az interoperabilitást és a különböző képességek fejlesztését. Mindemellett gyakorlati kísérletekkel igazoljuk különféle koncepciók megvalósíthatóságát.

A világszerte elterjedt járvány hogyan befolyásolta a központ alaprendeltetését?

Bár a NATO KEKK-nek nincs kifejezetten járványkezelési feladatköre, a NATO tag- és partnernemzetek számos ilyen tevékenységében vettünk részt. Szervezetünk egészségügyi haderővédelmi osztálya a fertőző betegségekre és biológiai védelemre összpontosít, ez pedig éppen egybevág azokkal a képességekkel, amikre ma szükség is van. E tudásnak nagy hasznát vettük a globális egészségügyi vészhelyzet kezelésében. Az osztály állománya temérdek információt és hatalmas adatmennyiséget gyűjtött össze és dolgozott fel, amely tudásbázist mind a NATO-tagországok, így Magyarország nemzeti képviselőivel is megosztottunk. A szövetségen belüli folyamatos információáramlást elősegítendő, heti rendszerességgel szerveztünk videókonferenciát, tudósok, közegészségügyi és járványügyi szakemberek, orvosok, illetve döntéshozók bevonásával. Mindemellett az Egészségügyi Haderővédelmi osztály rámutatott egy kritikus fontosságú képességhiányra is. A külszolgálatot teljesítő katonák esetében ugyanis nem voltak adottak a feltételek a járvány terjedésének valós idejű megfigyelésére, korai észlelésére. Noha a NATO-nak már vannak tervei a jövőre nézve egy központi egészségügyi információkezelő rendszer felállítására, erre a képességre még éveket kell várni. Kollégáim – mindössze hónapok leforgása alatt – egy olyan működőképes rendszert mutattak fel, ami akár már ma is bevethető. Ezen átmeneti megoldás segítségével összegyűjthetjük a terepen keletkező járványügyi adatokat és tapasztalatokat szerezhetünk a rendszer használatával kapcsolatban, amely komoly értéket fog jelenteni az említett központi fertőzésfigyelő rendszerben is. Kollégáim kemény munkájának elismeréséül az Egészségügyi Haderővédelmi osztály, közösen a NATO Katona-egészségügyi Szolgálat-főnökök Tanácsa (COMEDS) Egészségügyi Felderítés szakcsoportjával 2021 decemberében átvehette a COMEDS Dominique-Jean Larrey-díját, amely a szövetség legrangosabb egészségügyi elismerése. A COVID-19 egyébként egyedülálló lehetőséget jelentett a tapasztalatfeldolgozó és innovációs osztályunknak is, hiszen a vírussal kapcsolatban számos megfigyelést gyűjthettek össze, amelyek alapján a járványkezelés igazolt tapasztalatait, új irányelveit dolgozhatták ki. A COMEDS felkérésére az osztály nemzeti felmérés útján képes volt rávilágítani a vírus első hulláma idején tett intézkedések hiányosságaira. A megfigyeléseket és a víruskezeléssel kapcsolatos ajánlásainkat átadtuk a NATO-tagországoknak, ezzel segítve a vírus második hullámára való felkészülést. Az összegyűjtött információk és megfigyelések alapján készült technológiai és válságkezelési javaslatainkat honlapunkon és az innovációs hírlevelünkben is közzétettük.

Az említett feladatokon túl milyen kihívások elé állította a központot a koronavírus?

A személyes részvételt igénylő tanfolyamok és rendezvények elmaradtak. A képzésekért felelős szervezeti egységünk digitális oktatásban folytatta működését. Noha bizonyos kurzusokhoz mindig is elengedhetetlen lesz a személyes jelenlét, az online oktatás hatalmas rugalmasságot kínál a különböző specializált egészségügyi képzések terén. Arról nem is beszélve, hogy remek lehetőséget biztosít a hallgatói kör bővítésére is. A tanfolyamokhoz létrehozott online formátumokat és anyagokat számos más intézménnyel is megosztottuk, egészen új együttműködéseket kialakítva ezzel. Nem utolsósorban az elérhető hallgatóság létszáma nőtt meg így, és a kurzusok is sokkal átfogóbbá, költséghatékonyabbá váltak.

Mik ma a NATO legnagyobb aggodalmai a COVID-19 árnyékában? Esetleg a missziós területek vírusfertőzöttsége? Vagy a katona-egészségügyi intézmények kapacitásának határa?

Az egész szövetség nevében nem beszélhetek, de a NATO KEKK vonatkozásában ki szeretném emelni, hogy 2021 márciusában a központ egy vírushelyzet elleni védelemről szóló találkozót szervezett, illetve novemberben egy online eseményt is megrendeztünk, amelynek a COVID-19, Visszatekintés egy viharos időszakra címet adtuk. Huszonöt országból több mint százan voltak jelen, és az előadás átlagos hallgatottsága mindig ötven százalék feletti volt. Ez a rendezvény is rámutatott arra a nemzetközi igényre, hogy a NATO-tagországok megosszák egymással tapasztalataikat és kutatásaik eredményét. A résztvevők beszámoltak nemzeteik, beleértve a katona-egészségügyi szolgálatokat is, vírussal szembeni válaszlépéseiről. Az így közzétett tapasztalathalmaz rendkívül széles skálát fedett le: a civil egészségügyi ellátó intézmények kapacitásának növelésétől, az idős otthonok támogatásán, a kontaktkutatáson, betegszállításon át az oltással kapcsolatos adminisztrációig és a különböző egészségügyi ellátó létesítmények működéséig bezárólag. Az előadók beszámoltak olyan esetekről is, amikor a magas fertőzöttségi adatok miatt külföldi segítségnyújtásra szorultak. Ezen időszakban az egészségügyi felszerelések és anyagok logisztikai biztosítása éppen olyan fontos volt, mint a rendszeres tesztelés lehetőségének megteremtése. Hozzáteszem, hogy a katona-egészségügyi segítségnyújtás rendkívül fontos szerepet töltött be az oltókampány kezdetekor, amikor is az volt a legfontosabb cél, hogy a vírus szempontjából legveszélyeztetettebb csoportoknál minél hamarabb elérjék a lehető legmagasabb átoltottsági szintet.

Hogy látja a szövetség egészségügyi képességeit a vírus tekintetében? Birtokában van a NATO a megfelelő védekezéshez szükséges erőnek és erőforrásoknak?

A NATO KEKK vonatkozásában azt látom, hogy a járvány terjedése legfontosabb leckeként a közegészségügyi alapellátás és a higiéniai óvintézkedések fontosságára világított rá. A pandémia jelenlegi állapotáig a katonai erők sikere vagy kudarca éppúgy nagyban múlt a közegészségügyi ajánlásokon és azok betartásán, mint a nemzetek védekezése. Bár a tesztelés, a betegápolás és az átoltottság közös eredményeinek megjelenése időigényes, mindhárom megkerülhetetlen egy járvány kitörésekor és kezelésekor. A légúton terjedő vírusok esetében ide tartozik a maszkhasználat is. A vírus okán számos tanulságot szűrtünk le az egészségügyi logisztika terén is. A vírus korai időszakában hiánycikké váltak a különböző egyéni védőfelszerelések, az ellátásban pedig világméretű zavar keletkezett. Az utánpótlás-szállítmányok kiszámíthatatlansága miatt sebezhetővé vált az ellátórendszer. A tapasztalatok alapján tovább pontosítottuk, hogy a katonai kórházaknak és a szolgálatot teljesítő katonáknak milyen mennyiségű egyéni védőfelszereléssel kell rendelkezniük, ahogy azt is tudjuk, milyen és mennyi orvosi felszerelésre van szükség egy fertőző járvány kirobbanásakor, legyen az természetes úton megjelenő vagy mesterségesen előidézett. Fontos tehát, hogy a szükséges anyagokból elegendő készlet álljon rendelkezésre, ami képes kiszolgálni az idővel egyre emelkedő mennyiségi igényeket is, amíg fel nem áll egy biztos utánpótláshálózat. A készlethiány kockázatának enyhítése érdekében egy földrajzilag változatos, geopolitikai szempontból is megbízható ellátói hálózat kialakítására van szükség, amelyben helyet kapnak a helyi beszállítók is.

Ugyancsak fontos, hogy már most létrejöjjenek azok a megállapodások és szerződések is, amelyek szükség – például járvány, háború – esetén biztosítják a gyorsan fogyó orvosi anyagok, eszközök utánpótlását és a gyártókapacitások hatékony növelését. A pandémia rávilágított a katona-egészségügyi létesítmények kialakításának és felkészültségének fontosságára is. Egy járvány kitörésekor ugyanis nem csak az anyagutánpótlás kapacitását kell tudni növelni, de például egy kórházban – állapotuk szerinti besorolás szerint – el is kell tudni különíteni a betegeket egymástól. A már létező telepíthető és állandó katona-egészségügyi ellátóintézményekben korlátozott a bővítés, ezzel együtt a betegek elkülönítésének lehetősége is. A jövőbeni egészségügyi létesítmények tervezésekor ezért megfontolandó szempontnak kell lennie a bővíthetőségnek. A már meglévő és üzemelő intézmények tekintetében pedig ki kell dolgozni egy vírushelyzet esetén is alkalmazható eljárásrendet, amelyet rendszeres gyakoroltatással naprakészen kell tartani. Végezetül, a koronavírussal kapcsolatos tapasztalatokból a katonai és civil együttműködés fontosságát szeretném még kiemelni. A katonai szolgálatok által biztosított hatalmas mennyiségű erőforrás és a képességek tárháza – beleértve az orvosi, egészségügyi képességeket is – rendkívüli mértékben támogatták az állami védekezést. Ahogy kutatásaink is kimutatták, a nemzetek egymásnak nyújtott egészségügyi támogatása is rendkívül széles skálán mozog. Erre az igen változatos segítségnyújtásra a jövőben minden katonai szolgálatnak fel kell készülnie. Ennek megfelelően a civil kórházaknak és ellátóintézményeknek is fel kell ismerni létfontosságú szerepüket a konfliktusok, válságok kezelésében. A különböző eshetőségekre választ kínáló terveket pedig be kell gyakorolni, az elért készenlétet fenn kell tartani. A nemzetközi katonai szövetségek számára pedig azt gondolom, hogy igen egyszerű a tanulság: a fertőző betegségek nem ismerik a határokat. Nem tesznek különbséget a civil és a katonai egészségügy között, ahogy gazdaságok között sem. A műveleti készenlét fenntartása érdekében a katonai szövetségeknek fel kell készülni a természetes és mesterséges járványokra egyaránt.

Mit lehet tenni a hathatós védelem érdekében?

Bár a katasztrófa-elhárítás nemzeti felelősség, a katonai szövetségek érdeke is az, hogy megerősítsék a kollektív készenlétet, ezzel biztosítva, hogy képesek legyenek ott és akkor támogatást nyújtani, ahol és amikor arra szükség van. Fertőző betegségek jelentette fenyegetés esetén e szövetségek előtt több lehetőség is fennáll ellenállóképességük hathatós megerősítésére. Ilyen például a távmunkára való átállás képessége, a megfelelő mennyiségű egészségügyi készletek fenntartása, ugyanezek utánpótlásának folyamatos biztosítása, még az egyre növekedő igény ellenére is. Szükség van azonnal bevethető járványügyi vizsgálócsoportokra, illetve olyan szakértő szervre, amely a fertőző megbetegedések és a közegészségügy terén is képes idejekorán azonosítani a legfontosabb fenyegetéseket. A műveleti területre induló és onnan visszaérkező katonák ellenőrzése érdekében fenn kell tartani az egységes és tömeges tesztelés képességét, ugyanígy a missziós területeken is biztosítani kell a teszteléshez szükséges körülményeket. Végül, de nem utolsósorban szintén a műveleti területeken szolgálók körében létre kell hozni egy olyan rendszert, amely már a vírus elterjedésének korai szakaszában képes szinte valós időben azonosítani és jelezni egy esetleges járvány kialakulásának kockázatát.

Végezetül: milyennek találja a közös munkát olyan egészségügyi intézményekkel, mint például a budapesti Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK)?

Az MH EK tökéletes példája annak az együttműködésnek, amit a különböző katona-egészségügyi szervezetekkel ápolunk. Rendszeresen tartunk kiképzési foglalkozásokat az MH EK létesítményeiben, illetve oktatóként és résztvevőként is számítunk a központnál szolgálatot teljesítőkre. Más szervezetekkel is jól kiépített kapcsolatot tartunk fent, így például az MH Modernizációs Intézettel, vagy a CESPA-val, a francia hadsereg epidemiológiai és közegészségügyi központjával (Centre d'Épidémiologie et de Santé Publique des Armées), a Pécsi Tudományegyetemmel, a Semmelweis Egyetemmel, és persze a NATO különböző kiválósági központjaival. Összegezve bizton állíthatom, hogy a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ a szövetség nyitott ajtaja minden olyan egészségügyi partnerszervezet előtt, amellyel kölcsönösen segíthetjük egymás fejlődését a különböző tapasztalatok megosztásával, katonai és civil területeken egyaránt.