Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Harc a trónért

Csellel vették be Buda várát a törökök

Szöveg: Balatoni Kitti |  2021. július 10. 13:58

Négyszányolcvan évvel ezelőtt, 1541. július 10-én ért I. Szulejmán szultán előhada Buda alá. Látszólag a magyarok megmentésére siettek, később azonban csellel foglalták el a várat. Ezt követően a török uralom és a békében is zajló határháború másfél évszázadra meghatározta a magyarság életét.

Az előzmények a magyar trónért zajló küzdelemre vezethetők vissza, mely a mohácsi vész után Szapolyai János és I. (Habsburg) Ferdinánd között robbant ki. Az osztrák uralkodó az 1515. évi Habsburg-Jagelló házassági szerződés miatt tartott igényt a magyar trónra. Hadvezére, Wilhelm von Roggendorf generális másfél hónapig ostromolta Budát, ami alól 1530. decemberében vonult vissza.

budai_ostrom

Szapolyai a török szultán támogatását élvezte. 1538-ban, a felek titokban békét kötöttek Váradon, mely szerint Szapolyai halálakor a korona Ferdinándot illette volna meg, azonban mindkét fél a másik átverésére játszott. 1539-ben Ferdinánd beszámolt a törököknek a megállapodásról, azonban a szultán ennek ellenére megbocsájtott Szapolyainak, ugyanis az Oszmán Birodalomnak ez volt az érdeke.

A magyar király 1540-ben bekövetkező halála előtt módosította végrendeletét és fiára, János Zsigmondra hagyta a trónt. Fráter György, I. János magyar király, valamint a Szapolyai-család szolgálatában lévő pálos szerzetes és püspök csecsemőként királlyá tette a trónörököst. Így Ferdinánd hiába akarta érvényesíteni a megállapodásban foglaltakat Isztambulban. Ezért biztosokat küldött Erdélybe, hogy elérje, a magyar rendek hűséget esküdjenek a Habsburgoknak. Szulejmán kész volt megvédeni János Zsigmond uralkodását, akár harc árán is.

Ferdinánd király

Ferdinánd Roggendorfot kérte fel a közel húszezer fős sereg vezetésére, akik 1541-ben elindultak, hogy elfoglalják Budát. A várban volt a csecsemő uralkodó és édesanyja, Izabella királyné. Fráter György és Török Bálint tudták, hogy a török hadsereg hamarosan érkezik a megmentésükre. Július 10-én az előhad közel ötvenezer fővel jelent meg a várnál. Ez alkalmat nyújtott a magyar várvédőknek kitörni és elűzni Roggendorfot, akinek több katonáját a Dunába szorították.

Szulejmán azonban cselre készült. Úgy tett, mintha Bécs elleni hadjárat miatt táborozna Óbudán augusztus végén. Sátrába hívatta Izabella királynét gyermekével és a magyar főurakkal együtt. Közölte, hogy védnökségébe veszi Budát, az Erdélyi országrészeket és a Tiszántúlt pedig a királynéra és a fiára hagyja. Azok kormányzását évi tízezer aranyért vásárolhatták volna meg. Eközben egy csoport janicsár indult el a várba. Mivel látogatóknak adták ki magukat, az őrség nem állította meg őket. Egyre többen lettek, majd váratlanul fegyvert ragadtak és megszállták a bástyákat és a kijáratokat, a főbb várfokokra pedig kitűzték zászlójukat. Így Budát tizenöt évvel a mohácsi csata után elfoglalták a törökök.

Buda_Szulejmán

1541. szeptember 22-én Szulejmán visszavonult a Balkánra, őrséget hagyva maga mögött, november 27-én pedig megérkezett Konstantinápolyba. Túszként magával vitte Török Bálintot, akivel az erdélyieket igyekezett megzsarolni. Fráter György ezt követően azon dolgozott, hogy Erdély újra a Magyar Királyság része legyen, ami már I. Ferdinánd uralkodása alatt állt. Az 1541-ben megkötött gyalui egyezmény értelmében a Szent Koronát Bécsnek adták azért, hogy Izabella királyné visszakapja birtokait a Szepességben. Ferdinánd közel 40-50 ezer osztrák és magyar katonával igyekezett visszafoglalni Budát.

A hadsereg 1542. szeptember 26-án érkezett Pest alá. Egy idő után bizonyossá vált, hogy a török hódítók győzedelmeskednek, ezért Izabella királyné felbontotta a gyalui egyezséget, vállalva azt, hogy függeni fog az Oszmán Birodalomtól. 1542 decemberében az erdélyi rendek vállalták a török pártfogást és azt, hogy adót fizessenek.

1547. június 19-én Drinápolyban a Habsburgok békét kötöttek Szulejmán szultánnal. 1549-ben Ferdinánd és Izabella királyné megállapodtak abban, hogy a királyné és fia kárpótlás fejében átadják az erdélyi és a tiszai részeket Ferdinánd királynak. Ez azonban azzal a következménnyel járt, hogy a törökök újból támadást indítsanak, de azt Fráter György és Ferdinánd csapatai visszaverték. Ferdinánd ennek ellenére veszélyes ellenlábasának vélte Fráter Györgyöt és bérgyilkosokat küldött rá, akik 1551-ben megölték. 1552-ben ezt török hadjárat követte, amivel a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség egyesítési kísérletét szerették volna megbosszulni.

Még abban az évben a törökök megtámadták az egri várat is. A magyar győzelmet követően Magyarország évtizedekre három részre szakadt.

egrisostrom_festmeny
×