A cseh harcos – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Hosszú út vezetett a legmodernebb, a NATO-követelményeknek is tökéletesen megfelelő, számos országba exportált Bren 2-es gépkarabélyig. A történet az első világháború utolsó évében kezdődött: a Brnóban található, magánkézben lévő fegyvergyárat 1918-ban vásárolta meg több, az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgált volt katonatiszt. Ekkor még javában dúltak a harcok, így a fegyver- és lőszergyártás óriási üzletnek számított, biztos állami megrendelésekkel.

A „Státní zbrojovka a strojírna v Brno" (Brnói Állami Fegyvergyártó Üzem) névre átkeresztelt cég sorsát a világháború vége, a Monarchia felbomlása és az utódállamok függetlenedése nagyban meghatározta. Így nem meglepő, hogy a vállalat 1919-től már Československá Zbrojovka (Csehszlovák Fegyvergyár) néven működött tovább. Ott az első években főleg a német Mauser Model 98-as gyalogsági puskák gyártása zajlott, míg a maroklőfegyvereket 1923-tól a Česká Zbrojovka Strakonice-ban felépített gyárüzemben állították elő. Történetünk szempontjából ez azért is érdekes, mert ennek részlegeként alapították meg 1936-ban a Česká Zbrojovka Uherský Brod (ČZUB) fegyvergyárat, a morvaországi Uherský Brod városában. Az alig 16 hét alatt felhúzott üzem nem véletlenül került Csehszlovákia délkeleti szegletébe: a cél a fegyverkező Harmadik Birodalomtól való minél nagyobb földrajzi távolság volt.

A második világháborút követően Csehszlovákia minden fegyvergyártó vállalkozását egyetlen, állami kézben tartott szervezetbe integrálták. A hidegháború hol forróbb, hol nyugodtabb évei alatt a ČZUB gyártósorai ontották a ma már legendás fegyvereket: a saját fejlesztésű, nem AK-gyökerekből táplálkozó vz. 58 gépkarabélyt, a híres-hírhedt Škorpion vz. 61 géppisztolyt és persze a világ egyik legismertebb maroklőfegyverét, a CZ 75-ös különböző variációit. S ott született meg a Bren gépkarabély is.

További részletek a Magyar Honvéd magazin november 16-án megjelenő számában!