A dunai hadihajózás hősi halottainak emlékünnepe
Szöveg: Fülöpné Várkonyi Melinda főhadnagy | 2012. november 8. 18:06Immáron tizenöt éve, minden év november 6-án lerója tiszteletét a polgári és katonai hajóstársadalom a szolgálatuk teljesítése közben hősi halált halt dunai haditengerészek, hadihajósok, folyamőrök és flottillások emléke előtt Óbudán, a Laktanya utca 33. számú ház falán elhelyezett emléktáblánál.
Nagy Lajos óta a mindenkori magyar uralkodó rendelkezett hajóhaddal a Dunán. Utóbbi Mátyás király idejében élte fénykorát: egyforma sikerrel harcolt az Al-Dunán a törökkel és Ausztriában a német császárral. A nagy király holttestét is a királyi hajóhad hozta haza Bécsből 1490 áprilisában.
Magyar legénységű, magyar lobogójú dunai hadihajó persze csak később, az 1848-as szabadságharc idején szelte a Dunát. A forradalom védelmére az eredetileg Franz Der Erste nevű személyszállító gőzöst hadihajóvá alakították, és 1848. július 25-én állították szolgálatba Mészáros néven. Ekkor született meg a magyar géperejű dunai hadihajózás, méghozzá elsőként az egész Duna-völgyben.
A kiegyezés után, 1868-ban rendszerbe állították a monitor nevű hadihajótípust. Ezek egyike, a Lajta-monitor a mai napig megmaradt mint az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tiszteletbeli zászlóshajója.
A Cs. és Kir. Duna-flottilla a világtörténelem egyik legnagyobb és legeredményesebb folyami hajóhadaként fényesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket, szerepe az első világháborúban megkérdőjelezhetetlen volt.
1918. március 7-én a Duna-flottilla elérte a Duna torkolatát, és ezzel az egész óriási vízi út korlátlan ura lett. Ez a rómaiak óta soha, senkinek sem sikerült.
Azon a bizonyos, 1918. november 6-ai napon az addig veretlen flottilla senkitől sem üldözve, saját uralkodója utasítására, rendben és teljes fegyverzettel érkezett meg Óbudára. Ez az alakulat vonta be utolsóként az akkor már szétesett Monarchia hadi lobogóját. A sok nemzet fiaiból álló haditengerész tisztikar és legénység szétszóródott a világban.
A szomorú vég után a Laktanya utcai épület a magyar hadihajózás központja lett. Itt állomásozott a Tanácsköztársaság hadiflottája, innen indult el a monitorlázadás, 1921-től itt szolgált a Magyar Királyi Folyamőrség, 1939-től a Magyar Királyi Folyamerők, 1945-ben a Magyar Hadihajós Aknakereső Osztály, majd a Magyar Honvéd Hadihajós Osztály, 1948-tól a Honvéd Folyamőrség, 1950-től pedig a Magyar Honvédség Honvéd Folyami Flottillája. Az 1870 óta jogfolytonosan működő dunai alakulat utóbbi néven szolgált a leghosszabb ideig, több mint ötven éven át. 1953-ban a szervezetet átköltöztették Újpestre, ahol ma a jelenlegi utód, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred is működik.
Hajósok, hadihajósok és hajózási hagyományőrzők emlékeztek ezen a napon a hősökre, akik hazánk védelmében áldozták életüket.
