A közelmúlt válsághelyzeteiben is bizonyítottak a magyar katonák

Simicskó István kitért arra, hogy a magyar katonák megfeszített munkán vannak túl. A legkritikusabb területeken kiépítették a fizikai határzárat, a katonai járőrtevékenységet a határokon és több város közterületein továbbra is fenntartják. Emellett felkészítő gyakorlatokat rendeltek el, továbbá komoly erőkkel vettek részt nemzetközi szintű NATO-hadgyakorlatokon, mindemellett csaknem ezer magyar katona van külszolgálaton különböző missziókban, Afganisztántól, Irakon és Cipruson át a Nyugat-Balkánig.

Az elmúlt év a tömeges migrációból fakadó válsághelyzet, a párizsi terrortámadások nyomán biztonságpolitikai szempontból igen intenzívvé vált – tette hozzá a miniszter, de kiemelte: a magyar katonák 2015-ben is sikeresen helytálltak Magyarországon és külföldön egyaránt.

A honvédelmi miniszter azt mondta: számára most az a legfontosabb, hogy áttekintsék az eddigi teendőket, azt, hogyan végezték a munkájukat, vonják le a tanulságokat, és megnézzék, hogyan lehet tovább erősíteni az ország biztonságát. Ehhez szerinte a minisztériumi struktúrát is át kell tekinteni: azt, hogy jól működik-e, megfelelően szolgálta-e az ország biztonságát a minisztériumi apparátus. „Gyors döntésekre, gyors végrehajtásra van szükség" – szögezte le Simicskó István.

Emellett a tárcavezető szerint azt is át kell tekinteni, az alaptörvény különleges jogrendi része kellő mozgásteret és lehetőséget ad-e arra, hogy a biztonságot növelni tudják. Úgy véli, érdemes elgondolkodni azon, hogy terrorveszély elhárításában milyen jogszabályi keretek között segíthet a Magyar Honvédség. Milyen jogszabályi módosítások szükségesek, amelyek feljogosítják a katonákat a terrorhelyzet kezelésére békeidőszakban is. Ezekben a kérdésekben a jövőben Simicskó István egyeztetni kíván a parlamenti frakcióval rendelkező pártok szakpolitikusaival is.

Simicskó István elmondta továbbá: a „katonasuli program" szélesítését is tervezik a jövőben, hogy minél többen tanulhassák meg az iskolákban is a katonai alapismereteket. Ezzel együtt azt kiemelten fontosnak tartja, hogy megfelelő oktatók tanítsák a tárgyat. Akik a hazaszeretetre nevelnek, azok egy értékrendet, gondolkodásmódot adnak át a gyermekeknek – emelte ki, megjegyezve: nem militáns képzést szeretnének megvalósítani.

Emellett a honvédelmi miniszter – egykori sportállamtitkár – a különböző technikai sportok, küzdősportok – például sportlövészet, vívás, cselgáncs – szövetségeivel való együttműködésben szólítaná meg a fiatalokat. Ezek között kiemelt fontosságúnak nevezte a Magyar Honvédség és a budapesti Honvéd Sportegyesület együttműködésének megerősítését.

A mostani válsághelyzet rávilágított arra, hogy igenis szükség van a tartalékos rendszerre – hangsúlyozta, megjegyezve: az elmúlt időszakban nőtt az önkéntes, a szerződéses katonai szolgálat és a honvédelmi pálya iránt érdeklődők száma. Simicskó István szerint lehetővé kellene tenni, hogy önkéntes alapon kiképzésben részesülhessen az a fiatal, aki szeretne. Úgy véli, lenne arra társadalmi igény, hogy a magyar fiatalok önkéntes alapon, a középiskola elvégzését követően vagy már felsőfokú tanulmányaik közben – akár plusz kreditpontokért – a nyári szünetben egy hónapos alapkiképzésen vehessenek részt. „A fiatalok felé kell vinni a haza védelmének ügyét" – fogalmazott a miniszter.

Simicskó István a jövőre nézve kiemelte: fejleszteni, erősíteni kell a honvédséget, ezzel együtt meg kell becsülni a katonákat is. Ezt a célt szolgálja, hogy – 2002 után – 2015-ben sikerült teljes körű illetményfejlesztést megvalósítani, melynek nyomán 2019 januárjáig átlagosan mintegy 50 százalékkal növekszik a katonák illetménye. Emellett a katonák felszerelését, ruházatát is igyekeznek a kor színvonalának megfelelővé tenni.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI