A Közép-Európai Védelmi Együttműködés védelempolitikai igazgatói tanácskoztak

A 2010-ben osztrák és magyar javaslatra létrehozott, Ausztriát, Csehországot, Horvátországot, Magyarországot, Szlovákiát és Szlovéniát (valamint megfigyelőként Lengyelországot) tömörítő CEDC elnökségi feladatait 2020-ban Szlovénia látja el, amelynek fő prioritása a civil-katonai együttműködés és a nyugat-balkáni országokkal folytatott védelmi kapcsolatok további fejlesztése. A COVID-19 járványhelyzet következtében azonban szükség volt a program egyes elemeinek – főképpen a magas szintű találkozók – átütemezésére, adaptálására. A védelempolitikai igazgatók a kialakult helyzetről és az elnökségi prioritásokról, valamint a további célokról egyeztettek.

Ennek értelmében a szlovén elnökség kiemelten foglalkozik a járvány elleni fellépés során szerzett tapasztalatok közös értékelésével, valamint az év hátralévő részében nagy hangsúlyt kíván fektetni a nyugat-balkáni államokkal való együttműködés fejlesztésére is. Hazánk részéről a helyettes államtitkár kiemelte: a COVID-19 járvány is bizonyítja, hogy egy nem-katonai jellegű fenyegetés során is nélkülözhetetlen a nemzeti haderők alkalmazása a polgári hatóságok munkájának támogatása érdekében.

Hangsúlyozta, hogy a járvány nem írja felül a haderő fejlesztésére vonatkozó magyar ambíciókat és NATO vállalásokat, hazánk továbbra is elkötelezett a NATO elvárás teljesítése mellett, azaz védelmi költségvetésünk legkésőbb 2024-ig eléri a GDP 2 százalékát. Továbbá a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program folytatása is biztosított, amely határozottan támogatja a NATO és – az európai közös biztonság- és védelempolitika rendszerében – a PESCO célok teljesítését, valamint az európai többnemzeti és védelmi kapacitások, képességek erősítését.

Az uniós válaszlépéseket illetően a védelempolitikai igazgatók egyetértettek abban, hogy a járvány okozta válsághelyzetből levont tanulságokat integrálni kell az európai védelmi együttműködés elmélyítése és megerősítése érdekében indított kezdeményezésekbe, valamint megerősítették, hogy a COVID-19 járvány még egyértelműbbé tette a NATO-EU együttműködés szükségességét. A járvány következtében kialakult gazdasági válság az első jelek szerint markánsan érinti az európai védelmi szektorok egy részét, azonban meg kell őrizni az Unió külső fellépésének hitelességét, fenn kell tartani a válságövezetekben működő katonai missziók és műveletek működőképességét.

A helyettes államtitkár megerősítette, hogy hazánk elkötelezett a katonai műveletekben és missziókban való részvételünk fenntartása iránt, így a megfelelő kondíciók teljesülése mellett készen állunk katonáink visszatelepítésére. Hazánk számára kiemelten fontos a stabilizációs folyamatok támogatása a Nyugat-Balkánon és Afrikában. Az instabil válságrégióban folyatott jelenlétünk, a nemzetközi, EU, NATO és Koalícós erők részeként, hozzájárul az illegális tömeges migráció és a terrorizmus elleni küzdelemhez is.