A kozmológiáról a Ludovika Szabadegyetemen

Elhangzott: Galilei 1609-ben publikálta eredményeit, a csillagászatban ő volt az első, aki tudatosan használta az általa épített távcsöveket kozmológiai jelenségek és objektumok megfigyelésére. Az olasz természettudós nemcsak a Jupiter holdjait fedezte fel, hanem azt is, hogy a tejútrendszer sok csillagból áll.

Horváth István előadásában szólt a fény fizikai természetéről, amelynek kapcsán megjegyezte: a fény annyira gyorsan halad, hogy a Holdra egy másodperc, a Napra 8 perc alatt jut el. A professzor hozzátette, hogy a legközelebbi csillag négy fényévnyi távolságra van a Földtől.

Az előadáson elhangzott, hogy a 20. század elejéig csak a „saját" galaxisunkról, a tejútról tudtunk, ebben a rendszerben Hubble munkássága hozott forradalmi változást. A modern kozmológia egyik vezető csillagásza fedezte fel a ’30-as években, hogy az úgynevezett Andromeda-köd csillagokból áll, így az maga is egy galaxis. Az ő nevéhez kötődik a kozmikus vöröseltolódás jelenségének megfigyelése, is, amit a világegyetem tágulása okoz.

A világegyetem keletkezésével kapcsolatban elhangzott: a folyamat „ősrobbanással", egy nagyon forró, sűrű állapotból indult el. Ezt követően a világegyetem nagyon gyorsan tágult, majd később a gravitáció hatására ez a tágulás kissé lelassult. „Több száz millió évnek is el kellett telnie, míg kialakultak az első csillagok és galaxisok" – tette hozzá Horváth István.

A kozmológus szólt arról is, hogy a jelenlegi tudásunk szerint a világegyetem 13,7 milliárd éves, 0,3-es hibahatárral számolva.

Az előadáson szóba kerültek a szupernovák és a gamma-kitörések is, mint a különböző csillagrobbanások következményei. Utóbbiak sokkal erősebbek és jobban észlelhetőek a világegyetemben. A ’80-as évek végére fejlődött annyit a technika, hogy a nagyon távoli, nagyon halvány galaxisokat is meg tudják figyelni a szakemberek. Jelenleg a legtávolabbi objektum 13,2 milliárd fényévre van a Földtől.

A Hubble űrtávcsövet 1990-ben állították szolgálatba, amelyeket követően több nagy földi távcső is készült. Ezek esetében a Föld felszínéről a légkörön keresztül vizsgálják az eget a csillagászok. A jövőt a Hubble-nél könnyebb és nagyobb James Webb űrtávcső jelenti majd, amely várhatóan néhány éven belül készül el.

Fotó: uni-nke.hu