A Ludovika főépület kincsei

Az egykori Királyi Ludovika Akadémia épülete régi fényét visszanyerve a történelmi múlt és a XXI. századi technológiák találkozási pontjává vált. Pollack Mihály 4 813 818 db téglát építtetett bele az épületbe, ami akkoriban a teljes budai téglagyártás éves kapacitása volt. A főépület impozáns helyiségei, mint a Díszterem és a Kápolna, számos rangos rendezvénynek ad otthont a mai napig is.

A főépület homlokzata

A létesítmény homlokzatára tekintve, láthatjuk, hogy annak minden eleme a Ludovika eredeti funkcióját szimbolizálja. Az épület elemei klasszicista stílusban épültek. Az oszlopfők a római mitológiában megjelenő Mars istent, a harc és a háború védőszentjét ábrázolják.  A csigák végén oroszlánfejek és katonasisakok domborulnak. Az ablakok ívei fölött ülő puttó-alakok is kardot tartanak a kezükben, ami szintén az épület rendeltetésére utal. A homlokzati díszek részletei a felújítás során váltak újra láthatóvá. A beruházás eredményeképpen a korona visszakerült a timpanonban látható Nagy-Magyarország címerre, az „M. K. Honvéd Ludovika Akadémia" felirat pedig az eredeti helyére. A főbejárat fölött mára már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem neve olvasható.

Őrbódé

A korabeli fényképek arról árulkodnak, hogy régen két őrbódé helyezkedett el a főépület oldalain, ezeknek azonban már nyoma sem volt a beruházás kezdetén. Az archív felvételek alapján – természetes kőből – új őrbódék készültek a bejárat elé.

Ludovika alapítási emlékmű

Az alapkőletétel 100. évfordulójának tiszteletére állított emlékmű egykor az épület homlokzatán helyezkedett el, most azonban a főlépcső fordulójában pihen. A triptichonra emlékeztető emléktábla középpontját Mária Ludovika királyné mellszobra díszíti. Balról és jobbról egykori növendékek, illetve hallgatók tisztelegnek puskával a királyné előtt.  1945 után az emléktáblát levették a homlokzatról és a díszlépcsőházba került, a Ludovika-mellszobrot pedig egy szoborra cserélték, ami Kossuth Lajos alakját mintázza.

Széchenyi díszterem

A Ludovika Akadémia eredeti terveiben nem szerepelt díszterem, azonban 1872-ben, Linzbauer István építész tervei alapján sor kerülhetett a kialakítására. Körben a falon az egykori magyar uralkodók fejszobrai sorakoznak. A felújítás előtt ugyan némelyik hiányzott, de a beruházás során végül ezeket is sikerült pótolni. A restaurálás folyamán több réteg festéket távolítottak el a szobrokról, így láthatóvá váltak azok részletei, illetve olvashatóvá váltak az uralkodók nevei is.

Az archív fotókon látható volt a terem éke, egy óriási csillár, amely szintén hiányzott a felújítás kezdetén. Mint utóbb kiderült, évtizedek óta az épület alagsorában kallódott és rendkívül rossz állapotban volt, mikor rábukkantak. Mára már újra eredeti fényében ragyoghat a Díszterem. A Ludovika legimpozánsabb helyiségét – Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából – 2016. szeptember 21-étől Széchenyi díszteremnek hívják. 

A belső udvar díszei

A magyar tisztképzés első otthonát jelentő Ludovika Akadémia belső udvarán állva, a falakon Magyarország egykori vármegyéinek címereit láthatjuk.  Eredetileg csak azok kerülhettek fel a falra, akik anyagilag is hozzájárultak az építkezéshez. Később a címerek sora teljessé vált, így ma már mind a hatvanhárom vármegye jelképe díszíti az udvart. Csupán a 64.  vármegye, Fiume címere hiányzik a  falról, hiszen a Ludovika építésekor Fiume még nem volt az ország része.

A főépület belső udvarán rátalálhatunk egy kövezetbe süllyesztett, vörös márvány emléktáblára, előtte pedig három, kereszt alakú berakásra. A feszületek három bitófát jelképeznek: Noszlopy Gáspárnak, Jubál Károlynak és Gasparics Kiliánnak állítanak emléket, akiket a szabadságharc leverése után, 1853.  március 3-án végeztek ki Ferenc József császár elleni merénylet megszervezésének vádjával. A három mártírt éveken keresztül az épület alagsorában tartották fogva.

A kápolna

Az egykori katolikus kápolnát először 1883-ban szentelték fel, fénykorát azonban 1918-tól élte, amikor újra felszentelték az épületet. Akkor még egy orgona, két nagy gyóntatószék és két márvány szenteltvíztartó is ékesítette. 1945-től egészen a rendszerváltásig könyvtárnak és bútorraktárnak használták, valamint gyakran szolgált filmforgatások helyszínéül. Mindezek eredményeként szépsége teljesen megsemmisült, eredeti funkciója elveszett. A kápolnát a főépület felújítása során restaurálták, ólom üvegét a korabeli képek alapján újra gyártották. A díszítésen Szent István és Szent László alakja jelenik meg, felső tagozatában pedig, az egyetem jelmondata, „A Haza szolgálatában" olvasható. A kápolnát 2015 júniusában ökumenikus istentiszteleten szentelték fel újra a tábori lelkészi szolgálatok vezetői. A felújítás során a kápolnában található ólomüveghez több, mint 4 kilométer ólomsínt használtak fel, és mintegy 2000 üvegdarabból rakták össze.

Múzeum

A főépület déli szárnyában időszakos kiállításoknak helyet adó múzeumot alakítottak ki. A tárlatok változatos, de többnyire az egyetemhez, a ludovikás hagyományokhoz kötődő témákat dolgoznak fel. A felújítást követően itt állították ki az épület teljességében már nem helyreállítható darabjait, például az eredeti ablak- és ajtókereteket, valamint a kápolna festett üvegablakait, amelyek a második világháborúban elpusztult ólomüvegeket helyettesítették.

Hősök folyosója

Az egykori Hősök Csarnoka, mai nevén Hősök Folyosója nemes Bartha Lajos altábornagy érdeme, aki a Ludovika Akadémia I. világháború alatti parancsnoka volt.  A folyosón két főemlékmű és több patinás, fekete márványtábla évfolyamonként őrzi annak a 339 ludovikás növendéknek a nevét és emlékét, akik a Nagy Háborúban, a haza szolgálatában vesztették életüket. Később azon évfolyamok hallgatói is emléktáblákat kaptak, akik a második világháború csatáiban estek el.

Forrás: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapja