A Magyar Honvédség megbecsülése

Az évértékelőt, immár 22. alkalommal, az 1995-ben Mádl Ferenc által alapított Magyar Polgári Együttműködési Egyesület, egy valódi civil szervezet szervezte meg. Ebből a tényből csinált, két nap elteltével, szokásosan hazugságokra és álhírekre (fake news) alapozott műbalhét a Soros által kitartott ellenzéki média és politika.

Céljuk a kormányfő rossz színben való feltüntetése, a kormány és a honvédség gyengítése, a katonák elbizonytalanítása, a honvédekről az elmúlt években való pozitív társadalmi kép rombolása volt.

A két, szövetségbe forrt politikus, a munkásőr és kommunista indíttatására oly’ büszke Vadai Ágnes (DK) és a führeri babérokra törő, szkinhedmúltú Sneider Tamás (Jobbik) még parlamenti kérdést is intézett a honvédelmi miniszterhez. Egyébként éppen erről a helyzetről hangzott el az évértékelőn: „Alul kisnyilas gatya, fölül vörös mellény, rajta szivárványszínű kitűző."

A honvédségnek kiemelt szerepe van a haza védelmében

„Sokat tanultunk az elmúlt tíz évben. Értékes tudás ez, megizzadtunk érte. Megtanultuk például, hogy nemzeti hadsereg nélkül nincs komolyan vehető ország, és nincs nemzeti önbecsülés sem. Hogyan is lehetne büszke magára egy ország, amely nem képes megvédeni saját magát? Nekünk modern és erős hadsereg kell, amely képes megállítani a környezetünkből érkező támadásokat, a világ bármely pontján képes teljesíteni kötelességeit, és világméretű bajok idején bekapcsol bennünket egy nagy szövetségi rendszerbe." – mondta Orbán Viktor a szociálliberális és a nemzeti kormányok honvédséghez való hozzáállásnak minőségi különbségét megfogalmazva.

Szerintünk a honvédelem nemzeti ügy, amely három pilléren alapul: a Magyar Honvédség katonai képességein, a NATO-szövetség és a magyarok hazafias elkötelezettségén. Ezek közül egyik sem hiányozhat, ha biztosítani akarjuk hazánk függetlenségét és a magyar emberek biztonságát és szabadságát.

A Gyurcsány–Bajnai időszakban ezt tagadták és azt hazudták a közvéleménynek, ha baj lesz, elég a NATO-tagság. Pedig Vadai Ágnes akkori politikai államtitkár vezetésével szándékosan tönkretették a honvédség védelmi képességeit és a magyar katona társadalmi rangját. Ráadásul az egészet a hangzatos haderőreform fedőnév alatt. (Ugyanúgy, mint ahogy a nyugdíjreform álcája mögé bújva vették el a szépkorúak 13. havi nyugdíját.)

Ekkor csökkentették 18 ezer fővel a honvédség létszámát, lenullázták az önkéntes tartalékos rendszert, több mint ötvenezer haditechnikai eszközt adtak el, a raktárkészleteket kiürítették, a páncélos-, a tüzér-, a légiszállító-, a gépesítettlövész-képességeink a padlóra kerültek, ötszáz lánctalpas járművet vontak ki, kinyírták a magyar fegyvergyártást, a laktanyákat bezárták. Maga Vadai Ágnes ismerte el egy 2010. március 10-én, egyenruhás honvédek előtt tartott kampánybeszédében, hogy „ha a katonák ezt a szót meghallották, hogy haderőreform, akkor rögtön tudták, hogy az létszámleépítést jelent, és azt is, hogy egy laktanyát fognak bezárni."

Ma ezzel szemben a világ legjobb és legmodernebb – köztük itthon gyártott – fegyvereivel látjuk el a honvédeket, egyszerre növeljük a hivatásos és tartalékos létszámot, megteremtettük a katonai életpályamodellt, emeljük a jövedelmeket, korszerűsítjük a szolgálati helyeket, rekordmagasságúra emeltük a honvédelmi költségvetés összegét.

Elértük, hogy NATO-szövetségeseink is elismeréssel szólnak rólunk, és nekik is követendő példa a Zrínyi 2026 honvédelmi és had­erőfejlesztési programunk.

Katonáink elismerése és megbecsülése

Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: „Fontos a technika, fontos a fegyverzet, fontos a katonadiplomácia, de legfontosabb a katona. Jó katonákra és jó tisztekre van szükségünk. Ezért is örülök, hogy a tiszt urak, akik itt vannak velünk, elfogadták ma a meghívásomat. Köszöntöm önöket! Mindenki láthatja: a magyar honvédség visszatért."

A magyar honvédek legfontosabb aktuális feladata a határaink megvédésében jelentkezik. A magyarok látják, hogy a katonák büszkén, bátran és emberségesen teljesítik ezt a műveletet, hazafias elkötelezettségből példát mutatnak a jövő nemzedékének. Ma már ismét erős becsülete van a mundérnak, ezért az emberek felnéznek a honvédekre.

A honvédség és a társadalom együtt gondolkodása, a nemzeti együttműködés biztonságunk záloga. Ezért indítottuk el a kadétprogramot, ezért működtetjük a honvédsportszövetséget, ezért szervezünk katonai táborokat és hadibemutatókat, visszaállítjuk a tiszti kaszinókat, megépítjük a helyőrségi kápolnákat, és a legfontosabb: tisztelettel és kegyelettel fordulunk hőseinkhez, kiemelten ápoljuk a katonasírokat. Úgy, ahogy azt Széchenyi István mondta: „Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire tiszteli a múltját, nézd meg a temetőit!"

A Magyar Honvédség mint erőforrás

„Az USA-ban és Kínában nagyobb a növekedés, kisebb a munkanélküliség, többet fordítanak innovációra és honvédelemre, ami a fejlődés alapja. Ezzel szemben Európa sem katonai erőt, sem jövőformáló technológiai óriáscégeket, sem civilizációs küldetéstudatot nem képes csatasorba állítani" – mondta a kormányfő.

A haderőfejlesztési programunk alapján megújuló Magyar Honvédség egy hazája iránt elkötelezett, modern és ütőképes haderő, de létszámát tekintve az ország egyik legnagyobb munkáltatója is lesz. Fejlesztéseinek megrendelései hazai gazdasági értéket teremtenek, tartalékos rendszerével nemzeti kulturális közösségformáló szerepe is megnő.

A honvédelem olyan nemzeti ügy, amelyben minden magyarnak szerepe és helye van. Hazánk biztonságának és nemzetünk függetlenségének legfontosabb letéteményese a honvédség.

Erről az egymásra találásról, a nemzeti közösség előtt álló kihívásokról, a magyar érdekek és értékek védelméről szólt az évértékelő és üzent mindenkinek a honvédek jelenléte. „Kérem önöket, gondoskodjanak róla, hogy a pártrendezvényeken ne, de a kormányzati és civil találkozókon a katonák is ott lehessenek, és elfoglalhassák megbecsült helyüket a magyar társadalmi életben. Legyen úgy, mint régen volt!"

Az írás eredetileg a Magyar Nemzet című napilapban jelent meg.