A magyar PRT és a civil kapcsolatok

Szöveg: Kovács Dániel | 2013. június 16. 10:45

Mennyire volt sikeres a magyar tartományi újjáépítési csoport? Milyen programokat indítottak, és főképp hogyan látták mindezt az afgán lakosok? Milyen kapcsolat alakult ki velük az évek során? Ezekre a kérdésekre adott választ a Pallas Páholy kül- és biztonságpolitikai klub ehavi rendezvénye, A magyar tartományi újjáépítési csoport és a civil kapcsolatok című kerekasztal-beszélgetés.

Hazánk 2004-ben csatlakozott a NATO afganisztáni missziójához, majd 2006 során, Észak-Afganisztán Baghlan tartományában elvállalta a Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) vezetését. Ezzel megkezdődött Magyarország második világháború utáni legnagyobb kihívást jelentő, katonai és civil szereplőket egyaránt foglalkoztató missziója. Afganisztán hatalmas területén összesen 25 tartományi újjáépítési csoport működött, amelyek fő feladata az volt, hogy katonai és civil tevékenységükkel segítsék a központi kormányzatok munkáját, részt vegyenek a biztonságos környezet kialakításában, valamint hozzájáruljanak a biztonsági szektor reformjához, ezáltal támogatva az állami szervezetek tekintélyének helyreállítását.

A magyarok Baghlan tartományban láttak el újjáépítési tevékenységet, amelyet előttük a hollandok végeztek. A területen tadzsik, pastu, hazara és üzbég etnikai csoportok élnek. Működésük során komplex civil-katonai feladatokat végeztek, amely három pillérre épült: katonai, diplomáciai és fejlesztési részre. A PRT katonai szerepvállalásának célja az volt, hogy elősegítse a nemzeti, regionális és globális stabilitást és biztonságot. A rendészeti komponens keretében a rendőrképzés és a közigazgatás kiépítése jelentett prioritást, hogy a helyi rendőri erők kiképzésével elősegítse a térség biztonsági helyzetének javulását és hosszú távú biztosítását. Jelenlétükkel katonáink korlátozni igyekeztek a hadurak aktivitását, hozzájárultak az afgán biztonsági szervek kiépítéséhez és működéséhez, képzési munkájukkal pedig elősegítették a helyi katonai és rendőri erők sikeres fellépését.

A katonai szerepvállalás mellett azonban kiemelten fontos a PRT civil eleme is, amely – hozzájárulva a szegénység fenntartható csökkentéséhez, az életkörülmények javításához, a közösségek önfenntartó képességének megvalósításához – feladatának tekintette a bizalmi kapcsolat kialakítását a lakossággal. A civil komponens keretében a magyar PRT a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést, az oktatást és az egészségügyet kezelte prioritásként. A célok sikeres megvalósítása érdekében együttműködtek a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálattal, amelynek révén számos más program mellett tizenegy iskola épült a térségben. A tevékenység emellett munkahelyteremtő programokban (téglagyár, szőnyegszövő tanfolyam), vízerőmű-építésben, mezőgazdasági eszközök szétosztásában és mezőgazdasági képzésekben nyilvánult meg.

Dr. Nyerki József nagykövet rámutatott: a PRT fokozatosan romló biztonsági helyzetben látta el feladatait. A rendőri és a fegyveres erőkkel mindig is kiegyensúlyozott, produktív volt a kapcsolat, de az évek során a lakosság is hozzászokott a magyar katonák jelenlétéhez. Mi több, most, távozásuk után sokan attól tartanak, hogy fejetlenség lesz úrrá a tartományban. Dr. Obaidi Subhanullah, a PRT civil képviselője a gazdasági kapcsolatok fellendítése mellett érvelt, kiemelve a hazájában lévő, máig jórészt kiaknázatlan befektetési lehetőségeket, illetve annak fontosságát, hogy a PRT működése során kialakult értékes társadalmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat a jövőben is ápolják. Ali Mohammad Samay afgán egyetemi hallgató a hétköznapi afgán lakosság szemszögéből vázolta a helyzetet, bemutatva, miként is tekint a lakosság az idegen katonákra, honnan ered ez a gyanakvással átszőtt, sajátos légkör, illetve mire számíthatunk a közelgő választásokon.

Ladányi Éva, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai főtanácsadója elmondta: a tárca aktív szerepet vállalt a PRT munkájában, amelynek legsikeresebb projektjeit a jövőben sem szeretnék elhanyagolni. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság feladatul tűzte ki, hogy a felnövekvő afgán nemzedék körében felszámolják az analfabetizmust, s az iskoláztatás eredményeképpen a fiatalok a világra nyitottabb felnőttekké váljanak. Jelenleg is számos afgán hallgató tanul magyarországi egyetemeken, ahová többfordulós kiválasztás során nyertek ösztöndíjakat.