A nulladik perc

Az alapítvány a sürgősségi pszichológia alkalmazási lehetőségeinek oktatásával rövid idő alatt számos szakember érdeklődését keltette fel. Mivel az oktatók zömében olyan pszichológusok és orvosok, akik egykor a katasztrófavédelmi, a rendőrségi vagy a honvédségi területen hasonló jellegű feladatokat láttak el, a kurzusok hitelessége megkérdőjelezhetetlen. Ahogyan Nagy Ildikó tartalékos állományú alezredes, kuratóriumi tag, szakpszichoterapeuta fogalmazott: az évek során kollégáival olyan mennyiségű gyakorlati tudást halmoztak fel, amelyet vétek lett volna nem felhasználni és innovatív módon összegezve, kidolgozott programként továbbadni. „Szisztematikusan kerestük a hiányterületeket, hogy ott próbáljunk segíteni, ahol a legnagyobb szükség van rá. Az egyik ilyen a sürgősségi lélektan volt, amelynek programalapjait hon- és rendvédelmi múltunkra építettük" – mondta a szakember.

Hogy mi is pontosan a sürgősségi lélektan? Egy olyan pszichológiai protokoll, amelyet a váratlan balesetek, tömegszerencsétlenségek bekövetkeztekor alkalmazhatnak mind a szakemberek, mind a mentésben vagy segítségnyújtásban részt vevők, mind a laikus szemtanúk annak érdekében, hogy a krízis bekövetkezte után közvetlenül ne a tehetetlenség, hanem az aktív mentés kerüljön a középpontba. „A mindennapi életnek vannak olyan pillanatai, amelyek teljesen kiszámíthatatlanul és váratlanul következnek be. Ez lehet egy teljesen egyszerű háztartási baleset, de súlyos áldozatokkal járó katasztrófa is. Ilyenkor olyan trauma érheti a helyszínen tartózkodó vagy oda kiérkező személyeket, amely nagyon megterhelheti alkalmazkodóképességüket. Egy nyolcvanas években elvégzett kutatás eredménye kimutatta: az emberek nagyjából 70 százaléka megőrzi a lélekjelenlétét egy ilyen traumatikus helyzetben, a maradék harmincnál azonban szétesik a viselkedéstervezés, sérül az információfeldolgozás, ami olyan szélsőséges szituációhoz vezethet, amelyben már cselekvésképtelenné válnak, nem tudnak segítséget nyújtani, sőt, inkább kimenekülnek az adott helyzetből" – részletezte Nagy Ildikó szakpszichológus az alapproblémát, hozzátéve, hogy a kidolgozott program lényege éppen az, hogy ne csak a szakemberek, de a laikusok számára is elérhetővé váljonaz a speciális, de viszonylag könnyen elsajátítható pszichotechnika, amellyel tudatosan és megfelelően képesek reagálni egy krízishelyzetben.

A katasztrófahelyzeteknek is több szakasza van. A nulladik szakasz maga a katasztrófa bekövetkezése. Ekkor még nincsenek a helyszínen professzionális segítők, csak civilek. Ők, akik látják a szenvedést, a súlyos sérüléseket, olyan stresszt élhetnek át, amit gyakran nem is tudnak kezelni. „Először információt kell gyűjteni a környezetről. Sokaknál ez elmarad, szinte belebénulnak a történtekbe. Főleg balesetek helyszínén jellemző ez a magatartás. Kezelhetőbb a helyzet, ha tudatosítjuk magunkban a környezet, a szituáció minél több részletét, hogy kitől és milyen formában kérhetünk segítséget, kik és milyen szándékkal vannak a helyszínen, s hogy az esetlegesen segíteni szándékozó nem veszélyezteti-e valamilyen formában saját magát is éppen azzal, hogy segíteni akar" – mutatott rá a pszichoterapeuta, hangsúlyozva, hogy a sürgősségi lélektan kurzus megtanítja a váratlan krízishelyzetbe kerülteket arra is, hogyan ismerjék fel azokat a jeleket, amelyeket egy ilyen szituáció kiválthat, a kézremegéstől a motorikus reflexek megbénulásáig. „Ezek megfelelő technikával csökkenthetők. A képzéssel éppen arra tudunk esélyt adni, hogy tudatosan segíthessünk magunkon vagy máson egy olyan helyzetben, ahol a legnagyobb szükség van a tudatos cselekvésre."

Bármennyire is személyes, időnként tragikus tapasztalatokra épült a program, a sikere éppen ebben rejlik. Ezek a tapasztalatok vezettek odáig, hogy az végül a Magyar Pszichológiai Társaság Hon- és Rendvédelmi Tagozatának ajánlásával megvalósulhatott. A Tudás és Életmód Innovatív Közhasznú Alapítvány egyik legsikeresebb tevékenységére hamar felfigyeltek mások is. Mint azt Nagy Ildikó elmondta, a képzésen elsősorban a sürgősségi ellátásban érintett, veszélyes területen dolgozó szakpszichológusok vesznek részt, de jelentkeztek mentősök és sürgősségi orvosok is. „Óriási sikerként könyveltük el, hogy a kurzust a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán kötelezően választható továbbképzésként vehetik fel a hallgatók, s hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem is felvette a tantárgyai közé. De nem csak a szakterületen dolgozók vagy dolgozni vágyók érdeklődnek a program iránt. Felkérést kaptunk a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolától is. Szeretnék, ha nekik is tartanánk képzést, hiszen rengeteg helyen egy pap, lelkész az elsők között van azok között, akik egy ilyen szituációban a helyszínre érkeznek" – sorolta az alapítvány eredményeit Nagy Ildikó, hozzátéve: a programot a jövőben tovább szélesítik, hiszen az innováció mottójának szellemében kísérik figyelemmel a legfrissebb eredményeket, amelyeket beépíthetnek a jelenlegi tudásbázisba.