A szétválasztó műtét után egymás kezét fogták az ikrek

Dr. Csókay András, a Honvédkórház Idegsebészeti Osztályát vezető főorvos és munkatársai, valamint a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány orvosai egyedüliként vállalták el a veszélyes, többlépcsős műtétet. „Amikor először megláttam az ikrekről készült fotókat, úgy gondoltam, valóban jogos, hogy nem vállalja senki a beavatkozást. Imádkozni kezdtem és eszembe jutott az úgynevezett érpályán belüli szétválasztási módszer. Felvettem a kapcsolatot dr. Hudák Istvánnal, hiszen ismerem elképesztő kvalitásait. Ő egy világhírű magyar orvos, aki egészen extrém agyi-ér anomáliákat is megold érpályán keresztül, tehát nem nyílt műtéttel. Az ő belegyezésével dőlt el, hogy elvállaljuk a műtétet" – árulta el érdeklődésünkre a főorvos. Ezt követte az a nagyon hosszú felkészülési időszak, ami a főorvos számára több, mint háromszáz bonctermi gyakorlatot jelentett. Csókay doktor, idegsebész, szakmájának egyik legelismertebb személye hangsúlyozta: „a családot ide kellett szállítani Magyarországra egy hét hónapos bőrtágításra, így az alapítvány megkérte a Honvédkórházat, hogy egy esetleges komplikáció esetén – a Bethesda Gyermekkórházzal karöltve – el tudjuk végezni a szeparációt, ami egy biztos lelki háttér volt számunkra." A csapatot vezető Csókay András elmondta: a közös munka kiváló volt és jól szervezett, a közel harminchárom órás műtétből a tiszta műtéti idő hozzávetőlegesen huszonhét óra volt. Valóban igaz, hogy egy ilyen helyzetben képes az ember szervezete „csúcsteljesítményre" kapcsolni.

Csókay András úgy fogalmazott: nagyon erős kapcsolat alakult ki közötte és az ikerpár között. „A gyermekeimnek tekintem ezt a két csöppséget, csakúgy, mint az orvoscsapat többi tagja. Azóta folyamatosan figyelemmel követjük a gyógyulásukat, konzultálunk az állapotukról, drukkolunk és szüntelenül imádkozunk" – hangsúlyozta a főorvos.

A teljes egészében magyar tervezésű és kivitelezésű „Operation Freedom" (Szabadság hadművelet) szétválasztó műtétsorozat első fázisát, a közös agyi fő szállítóér-szakasz szétválasztása jelentette, dr. Hudák István vezetésével. „Ahhoz, hogy el tudjuk végezni a műtéteket, hinnünk kellett benne, hogy sikerülni fog és kimagasló szakmai tapasztalatra volt szükségünk. Bár az utolsó pillanatban a trópusi vírusos láz megtámadta a gyermekeket, óriási csoda játszik közre abban, hogy ezt is kibírták. Megpróbáltuk előre felmérni a lehetséges szövődményeket, azonban ezt nem vártuk. Ehhez kellett a szerencse, amit ebben az esetben Isten megadott nekünk" – mondta a Honvédkórház Idegsebészeti Osztályának főorvosa. Hozzátette: „itt voltak a lányok majdnem fél évet, már magyarul is megtanultak egy-két szót, nagyon örülök neki, hogy – bár a két kislány még kórházban van -, de az állapotuk stabil."

Az operációt a dakkai központi katonai kórházban végezte el egy 35 fős, magyar orvosokból és egészségügyi dolgozókból álló csapat. A Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvosait 2017-ben kérték fel az akkor másfél éves Rabeya és Rukaya szétválasztására. „Akkor jön rá az ember igazán, hogy mit ér a munkája, amikor a saját megszokott helyétől eltérő környezetben kell ugyanazt elvégezni, amit itthon. Egy ilyen kiküldetés, valamint az alapítvány munkájában való részvétel arra is nagyon jó, hogy az ember szembesüljön azzal: mit ért el eddig az életében és mire képes. Egy eltérő vallású, más társadalmi berendezkedésű országba elmenni és ott dolgozni már önmagában is bonyolult, hatalmas megpróbáltatás. Mindenkinek alázattal és a legnagyobb szakmai tudását adva kell ebben részt venni. Én azt érzem ez sikerült, ismeretlen emberekből tíz nap alatt baráttokká váltunk. Ennél nem hiszem, hogy több kell" – fogalmazott dr. Fekete Attila.

A Honvédkórház Plasztikai és Égéssebészeti Osztály osztályvezető főorvosa elmondta: „senkinek nem kívánom, hogy dönteni kelljen arról szülőként, hogy hagyja a gyermekeit összenőtt fejjel felnőni – illetve nőni addig amíg tudnak -, vagy helyettük döntve, még kiskorukban elhatározni, hogy történjen meg egy szétválasztás, annak tudatában, hogy az az egyik vagy talán mindkettő gyermek életébe kerülhet, esetleg tartós állapotromlással kell számolni. Ezek a döntések egyszeriek, megismételhetetlenek és a későbbiekben kérdéseket fognak felvetni a gyermekekben, valamint a szülőkben is. Mindössze háromévesek, nem tudták, hogy létezik másfajta élet, mint ahogyan megszülettek. Önmagában egy egypetéjű ikerpár személyes kötődése is sokkal erősebb, mint egy testvérpáré, hát még egy sziámi ikerpár esetében. Ez a kapcsolat biztosan nem múlik el egy szétválasztás során. A műtét után megfogták egymás kezét és mindkettőjük vérnyomása, pulzusa jelentősen csökkent. Ők olyan szellemi kapcsolatban voltak és vannak azóta is, amit objektíven megmagyarázni nem lehet" – emlékezett vissza meghatódottan a főorvos.