Az első női vezénylőzászlós a határon

Az elmúlt évszázadban sok nő nyújtott olyan kiemelkedő teljesítményt az élet különböző területein, amellyel példaképpé váltak, falakat bontottak le és megnyitották az utat társaik előtt. A Magyar Honvédségben – legyen az vezetői, vagy végrehajtói szint – a nők minden szakterületen képviseltetik magukat. Közülük kiemelkedik Váradiné Pásztor Mária törzszászlós, aki a határ védelmében közvetlenül résztvevő katonák kötelékének első női vezénylőzászlósa.

Azok az altisztek lehetnek vezénylőzászlósok, akik évtizedes hazai és külföldi tapasztalattal, nyelvtudással és a vezető altiszti beosztáshoz szükséges képességekkel, látásmóddal és tudással rendelkeznek. Elsődleges feladatuk, hogy a parancsnok munkáját közvetlenül segítve képviseljék a végrehajtói és az altiszti állományt, és tapasztalatukat felhasználva tanácsaikkal segítsék a parancsnoki döntéshozatalt. A vezénylőzászlósok ezek mellett elöljárói a katonai szervezetek összes altisztjénék.

A kezdetben egészségügyi, majd később ügyviteli szakterületen dolgozó törzszászlós 1998 óta szolgál a Magyar Honvédségben, jelenleg az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár MH Híradó és Informatikai Rendszer Főközpont vezénylőzászlósa. Pályafutása során mindig törekedett arra, hogy képességeit maximálisan kihasználja, így az eredeti beosztásai mellett kipróbálta magát személyügyi és hadműveleti teendőkben is. Karrierje alatt több tanfolyamon is részt vett, ezek közül kiemelkedik az MH Altiszti Akadémia vezénylőzászlósi tanfolyama és az Összhaderőnemi Vezető Altiszti Tanfolyam, a Magyar Honvédség legmagasabb szintű altiszti tanfolyama, amelyet Váradiné Pásztor Mária első női katonaként végzett el.

2013 óta lát el különböző szinteken rangidős altiszti feladatokat. A vezénylőzászlós szerint katonaként nemtől függetlenül természetesen a szolgálat az első, de egészséges egyensúly állítható fel a karrier és a családban betöltött szerep között. Családanyaként bátran ajánlja a katonai pályát azoknak a nőknek, akik elhivatottak, agilisak, kitartók és szeretik a kihívásokat.

A szolgálat az élet számos területén többet követel, mint egy civil munkahelyen, de sok előnyt is biztosít az egyenruha nélküli élethez képest. A tanulási lehetőségek, a szülési szabadság utáni biztos visszatérés, a gyermekápolási szabadság, a biztos jövedelem és az előmeneteli lehetőségek, valamint a női és férfi fizetések egyezése mind-mind olyan tényezők, amikkel jelenleg még nem, vagy csak részben tudják felvenni a versenyt a civil munkáltatók. Véleménye szerint a honvédség rendszerében a karrierépítésnél is a képességek, a tapasztalat és a szakmai tudás számít, nem az illető neme.

A törzszászlós a határmenti szolgálatai során volt már alegységek vezénylőzászlósa, de járőrözési feladatot is látott már el. Igazi katonaként úgy véli, hogy nem kell válogatni a feladatok között, a parancs az parancs, amit a lehető legjobb tudás szerint kell végrehajtani. Alárendeltjeitől és beosztottjaitól is ezt a szellemiséget és hozzáállást várja el.

Az MH Alföldi Ideiglenes Alkalmi Kötelék vezénylőzászlósaként az a tapasztalata, hogy a határ menti feladatokat a katonák már jól ismerik, a módszerek kiforrottak, a feltételek és a körülmények adottak a sikeres végrehajtáshoz. Rangidős altisztként folyamatosan egyeztet kollégáival, igyekszik a rendszer egészén rajta tartani szemét és azonnal megtenni azokat a finomhangolásokat, amelyek a további zavartalan feladatellátás érdekében nélkülözhetetlenek. A parancsnoki döntés előkészítés folyamatában is kulcsszerepe van.

Váradiné Pásztor Mária törzszászlós vezénylése lejártával visszatér eredeti beosztásához. Jövőbeli tervei közt szerepel, hogy szakmai- és nyelvtudását továbbfejlessze, valamint tovább haladjon az altiszti pályán, de nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy az ambiciózus katonahölgyeket céljaik elérésére bátorítsa.

Fotó: a szerző felvételei