Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„Csak az elnevezés változik, a minőség marad”

Szöveg: Szűcs László |  2014. június 17. 7:17

Magyar Nemzeti Táncegyüttes – július elsejétől ezzel a névvel folytatja tovább az eddig megszokott munkáját a Honvéd Táncszínház. A névváltoztatás okairól, illetve a nyári bemutatókról Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas kiváló művésszel, koreográfus-rendezővel, a Honvéd Együttes művészeti vezetőjével beszélgettünk.

1595973943

Néhány nappal ezelőtt sajtótájékoztatón jelentették be, hogy július elsejétől Magyar Nemzeti Táncegyüttesre változik a Honvéd Táncszínház neve. Mi indokolja a változtatást?

A Honvéd Táncszínház – amely Magyarország legrégebbi művészegyüttesének, az 1949-ben alakult Honvéd Együttesnek része – számára az idei esztendő egyik legfontosabb stratégiai lépése ez a névváltozás. Az új név jól kifejezi a társulat hazai, európai és tengerentúli küldetését, valamint a Kárpát-medencei magyar néptánckincs megismertetéséért és népszerűsítéséért végzett felelősségteljes és professzionális munkáját. Az új név külföldön egyértelműen azonosítható és idegen nyelvekre pontosan lefordítható megnevezést nyújt. Emellett a hagyománytisztelettől vezérelve őrzi a Honvéd Táncszínház és a 2007-ben beleolvadt Budapest Táncegyüttes örökségét. Az így létrejött csoport a mai napig Magyarország legnagyobb táncegyüttese, összesen húsz párral dolgozunk.

1595973943

A névváltozás azt jelenti, hogy a „honvéd" névtől teljesen elszakadnak?

A Honvéd Együttes tizenhárom éve, azaz 2001 óta a kulturális tárcához tartozó, nemzeti minősítésű művészeti intézmény. A táncegyüttessel kapcsolatos hazai és a nemzetközi kommunikációban azonban egyre többször okozott zavart a „honvéd" név használata, emiatt rendszerint katonai jellegű szervezetként azonosítottak bennünket. Sokat gondolkodtunk az új megnevezésen, amely végül is a „Magyar Nemzeti Táncegyüttes" lett, ám ugyanakkor a társulatot fenntartó Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Kft. megnevezése nem változik, azaz a „honvéd" név megmarad. Ez a megnevezési forma egyébként nem egyedülálló a hazai táncéletben így működik például a Hagyományok Háza keretében a Magyar Állami Népi Együttes vagy a Magyar Állami Operaház keretében a Magyar Nemzeti Balett. Ugyanakkor az a feladatkör, ami a zenés-táncos anyanyelv ápolásában külföldön és belföldön ránk hárul, indokolttá teszi a névváltozást, és ezt az új nevet büszkén vállaljuk. Összefoglalva, szerintem nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy csak az elnevezés változik, a minőség marad!

Ezek után milyen lesz a kapcsolatuk a Magyar Honvédséggel?

Természetesen töretlen! Azt a fajta színvonalas műsorszolgáltatást, amit az elmúlt évtizedekben megszoktak tőlünk, továbbra is hallhatják, láthatják a Magyar Honvédség katonái és polgári alkalmazottai, hiszen a kiemelt honvédségi és nemzeti eseményeken a jövőben is ott leszünk. Számunkra ez a „katonai vonal" nagyon fontos, hiszen a honvédséghez való kötődést és a múltat büszkén vállaljuk. Elég csak néhány nevet említeni az idén hatvanöt esztendős Honvéd Együttes történetéből, Szabó Ivántól, az alapító művészeti vezetőtől egészen Seregi Lászlóig vagy Horváth Ádámig. De mondhatom Novák Ferencet is, aki 35 évig állt a Honvéd Együttes élén…

1595973943

Júliusban külföldi turnéra indul az együttes, már az új névvel…

Az idei nyár kiemelt produkciója a „Székely Dózsa György" című tánckrónika. Látványos és magával ragadó táncjátékot sikerült a színpadra álmodnunk, amely a magyar történelem ötszáz évvel ezelőtti sorsfordító eseményéről és annak kiemelkedő személyiségéről, Dózsa Györgyről szól. Az előadásban a szerelmes, mélyen hívő és vívódó Dózsát szeretnénk bemutatni. A darabot 2010-ben már egyszer bemutattuk a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd később Budapesten, a Művészetek Palotájában. Mindkét helyszínen óriási sikert aratott, éppen azért azon gondolkodtunk, hogy egy több millió forintból színpadra állított előadást pénzpocsékolás lenne két-három bemutató után hagyni „felszívódni" – mondván, hogy máshol nincs akkora színpad, hogy bemutatható legyen –, ezért úgy döntöttünk, hogy átdolgozzuk, így több helyszínen is előadhatjuk. A megújított tánckrónika címszerepét továbbra is Novák Péter játssza, akinek már a neve garancia a sikerre, de a többi szereplőre sem lehet majd senkinek sem panasza.

Mikor és hol láthatják a darabot a nézők?

A Dózsát idehaza és a határon túl is több helyen előadjuk. Külföldön először július 16-án, a temesvári Nemzeti Színházban láthatják az érdeklődők, majd július 19-én Sepsiszentgyörgyön a Székely Vágta közönsége tekintheti meg. Ezt követően augusztus 17-én, a Kolozsvári Magyar Napok nyitóelőadásaként kerül a színpadra, majd augusztus 27-én Szabadkán adjuk elő a darabot. Természetesen idehaza is lesznek előadások: július 22-én Veszprémben, augusztus 10-én Nyíregyházán, míg augusztus 22-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon láthatja a közönség.

1595973944

Mik a további tervek a nyári turné után?

Már nem titok, hogy ismét hatalmas fába vágjuk a fejszénket. 2016-ban lesz hatvan éve, hogy Fábry Zoltán bemutatta nagy sikerű filmdrámáját, a Körhintát. A közeledő évforduló tiszteletére szeretnénk egy, a film alapján készített táncos darabot a Nemzeti Színház színpadára vinni. A színház igazgatója, Vidnyánszky Attila már be is jelentette, hogy a jövő év elején − feltehetően még a Budapesti Tavaszi Fesztivál előtt −- megtartjuk a bemutatót. A darab forgatókönyvét Vincze Zsuzsával ketten írtuk, az alkotói munka pedig január-február környékén kezdődik a színházban. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezi, én pedig koreográfusként segítem az ő munkáját.


Fotó: Dévényi Veronika és Honvéd Együttes