EU védelempolitikai igazgatók videókonferenciája

Az első munkaülés során a védelempolitikai igazgatók szakmai vitafórumok keretében osztották meg nézeteiket olyan a német elnökségi programot és az EU munkafolyamatait is jelentősen meghatározó témákban, mint a válságok kezelése, képességfejlesztés, partnerségek és az ellenállóképesség. Hazánk az ellenállóképesség növelésének különböző formáit taglaló, Németország által vezetett panelben vett részt, Hollandia, Szlovákia, Horvátország, Málta és Írország társaságában.

A védelempolitikai igazgatók a beszélgetésben kitértek a COVID-19 járvány tanulságaira, amely rámutatott, hogy növelnünk kell Európa ellenállóképességét a digitális és kibertérben, erősítenünk kell az európai ellátási láncokat, csökkentve a harmadik országoktól való függésünket, például az egészségügyi eszközök területén is. A délelőtti megbeszélésen dr. Németh Gergely kiemelte, hogy a COVID-19 járvány stratégiai sokkot jelentett Európa és a világ számára. Hozzátette, hogy az európai közösség koordinációja eleinte megkésett, de azt is aláhúzta, hogy az Unió végül alkalmazkodott a helyzethez. Kihangsúlyozta, hogy a járványhelyzet Európa szerte hatással volt a lakosság nemzeti hatóságokba és az európai intézményekbe vetett bizalmára is. Magyarországról elmondható, hogy ebben a tekintetben is sikeres válságkezelés folytat, amelyben a Magyar Honvédség, egyedi képességeivel jelentősen hozzájárul a kormányzati intézkedések támogatásához. Általános, európai tapasztalat, hogy a fegyveres erők jelentősen hozzájárulnak a kormányzati erőfeszítésekhez és nélkülözhetetlen szereplői a védekezésnek.

A jövőre vonatkozó lépések kapcsán a helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a hasonló járványhelyzetekre történő jobb felkészülés érdekében még több koordináció szükséges az EU és a NATO között is. Ebben az együttműködésben a meglévő együttműködési eljárásokat és struktúrákat kell erősíteni és nem újakat létrehozni. Ennek példájaként kitért a budapesti NATO Katona-egészségügyi Központ szakértelmének fontosságára és az esetleges katona-egészségügyi területen erősíthető – releváns Állandó Strukturált Együttműködés (PESCO) keretein belül megvalósuló – NATO–EU együttműködésre is. Zárásként arra is felhívta a figyelmet, hogy a COVID pandémia nyomán az Európát körülvevő válságrégiók instabilitása tovább fog növekedni, ezért az Uniónak a biztonság külső aspektusairól sem szabad elfeledkeznie. Ismeretes, hogy az afrikai és közel-keleti térség egyes régióinak instabilitása az Európába irányuló illegális migráció fő kiváltó oka.

A második munkaülésen egyetértés mutatkozott, hogy a kihívások kezelésében az EU hatékony, koordinált és hiteles fellépésére van szükségünk, amelyhez a munkaülés fő témáját adó Stratégiai Iránytűvel kapcsolatos munkafolyamat is jelentősen hozzájárulhat. A 2022-re elkészülő Iránytű egy olyan stratégiai dokumentum lesz, amely a megváltozott biztonsági helyzetben politikai iránymutatásként szolgál és segíti az EU Globális Stratégiája által az EU Közös Biztonság- és Védelempolitika számára kijelölt prioritások értelmezését, ezzel elősegítve a védelmi területen a globális cselekvőképesség fejlesztését. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a stratégiai folyamatot Magyarország támogatja, annak hangsúlyozásával, hogy a lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe a tagállamok véleményét a kidolgozás során, és egyben a többi, folyamatban lévő védelmi kezdeményezést is – például a PESCO – előre kell mozdítani, erősítve ezzel Európa biztonságát. Magyarország támogatja a védelmi szempontból cselekvőképesebb európai együttműködéshez vezető folyamatokat.