Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Fegyvernem született – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2019. december 10. 13:11

A repülés iránti vágy szinte egy idős az emberiséggel: Ikarosz legendája vagy Leonardo da Vinci korát messze megelőző rajzai is azt mutatják, hogy a levegőbe kapaszkodás gondolata érdekelte a kalandvágyókat, a legmesszebbre látó elméket.

A repülés természetesen a katonákat is foglalkoztatta. Minden hadvezér vágya, hogy madártávlatból lássa az ellenség mozgását, lesállását, erőinek elhelyezkedését. Csakhogy ami ma már – a távolról irányított repülőgépek, modern hadseregek korszakában – szakaszszintű rutinfeladat, az a középkorban elérhetetlennek tűnő álom volt. Lépésről lépésre, felfedezésről felfedezésre kellett egyre közelebb jutnunk a levegő meghódításához! Nem meglepő, hogy a francia Montgolfier-fivérek első hőlégballonos repüléseit követően néhány esztendővel már katonai célokra is alkalmazták az eszközt: Feurus mellett megfigyelési feladatok végrehajtására szállt fel a L’Entreprenant ballon, tisztekkel a fedélzetén. A repülőeszköz használata az amerikai polgárháborúban (1861–1865) már szinte rutinszerűnek számított, mindenekelőtt Thaddeus Lowe munkásságának és kitartásának köszönhetően. Az északi seregben 1861 októberétől már külön ballonerők alárendeltségébe szervezték ezeket a szerkezeteket. A megfigyelő ballonok pár évtizeddel később, az első világháborúban töltöttek be igazán fontos szerepet – a megmerevedett nyugati front csataterei fölött lebegve.A fejlődés másik, fontos iránya a merev szerkezetű, a levegőnél könnyebb gázokkal feltöltött, saját meghajtással és kormányzással rendelkező léghajóké volt. A feltalálók sorában a keszthelyi születésű Schwarz Dávid neve kívánkozik az élre, aki már 1897-ben merev szerkezetű, alumíniummal borított léghajót szerkesztett Berlinben, de a világhírnévre mégis az özvegye által eladott találmányát továbbgondoló német Zeppelin gyár tett szert. Bár az első világháború során, az angliai célpontok ellen 1915 januárjától bevetett német léghajók vegyes sikereket értek el – a brit vadászgépek gyújtólövedékei halálos veszélyt jelentettek számukra nappal, ezért éjszakai repülésekre tértek át –, a konstrukció végzetét az LZ129 Hindenburg 1937. május 6-i, világszerte ismertté vált katasztrófája hozta el. Az amerikai Lakehurst haditengerészeti repülőtéren a kikötőoszlopnak ütköző gép kigyulladt, s a fedélzeten tartózkodó 97 személyből harmincöten veszítették életüket a lezuhanó, lángoló roncsok között.

További részletek a Magyar Honvéd magazin december 13-án megjelenő számában!