A fiktív ismeretlen, veszélyes anyagra kisebb bunkerben bukkantak rá a vegyivédelmisek felderítői. Első lépésként természetesen mintát kell venni az anyagból, hogy a beazonosítás, és később a szakszerű mentesítés megtörténhessen. Az eljárás természetesen az ilyenkor szokásos rendben történik, minden szabályzó, és előírás betartásával. Kijelölik a veszélyességi zónákat, meghatározzák a mintavétel módját, és a folyamatos dokumentáció mellett elvégzik a feladatot.

Csaba Tibor alezredes, az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj parancsnokhelyettese elmondta: a téli vegyivédelmi gyakorlaton a katonák százhúsz kilométeres menet után teljesítik sokrétű szakfeladataikat. „Három csoportban gyakorlunk, nem csupán felderítést és mentesítést, hanem, amint látjuk, a mintavételt is. A zászlóalj mintavételi képessége folyamatosan fejlődik, a tervek szerint hamarosan törvényszéki eljárásokban is alkalmazható lesz" – fogalmazott a parancsnokhelyettes.

Miután a mintavevő csapat begyűjtötte az azonosításhoz szükséges mintát a hordóból, úgynevezett helyszíni kimenekítési mentesítés, majd önmentesítés történik – mindez megakadályozza, hogy a szennyező anyag esetlegesen tovább terjedjen.

Érdekesség, hogy a vegyivédelmi alakulat közel száz katonája mellett a gyakorlaton vegyivédelmis önkéntes műveleti tartalékosok, valamint öt altisztjelölt és egy honvédtiszt-jelölt is részt vesz. Utóbbiak a fehérvári alakulatnál fognak majd minden bizonnyal szolgálni, és táborfalván gyakorlat közben ismerkedhetnek meg parancsnokaikkal, beosztottaikkal, és az alakulat mindennapi munkájával.

A közelmúltban az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj szorosabbra fűzte az együttműködést a különleges műveleti erőkkel is. A közös kiképzés speciális felkészültséget igényel a kijelölt fehérvári állománytól.

GALÉRIA