Felkészültek a németországi gyakorlatra

Az elméleti felkészítéseket követően a gyakorlatra tervezett lövegekkel vízlövést hajtottak végre. Ez egy ellenőrző lövészet, amit minden éleslövészetet megelőzően végre kell hajtani. A vízlövésen résztvevő lövegek  akkor kapnak „éleslövészetre alkalmas" minősítést, ha a végrehajtás során a cső állapota, illetve az annak előre-hátra mozgását biztosító berendezések (léghelyretoló és folyadékfék) értékei az előírt határértékeken belül vannak.

A vízlövést követően a járművezetői állomány kiképzését, továbbképzését kezdték meg. A különböző elméleti foglalkozásokat követően elindult a gyakorlati feladatok végrehajtása. Először az egyéni kiképzéseket hajtották végre, majd kötelékben kellett vezetniük. A felázott, fagyott és sáros terep külön kihívást jelentett a végrehajtásoknál. A nagy távolságú vezetési gyakorlat során nemcsak a besorolási rend (járművek meghatározott sorrendje) megtartása számított, hanem a megfelelő követési távolságok, sebesség határok betartása, a rádió-összeköttetés fenntartása és a reagálás az érkező utasításokra. Ilyen volt például a szennyezett területen való áthaladásra adott reakció, amikor a katonáknak gázálarcban kellett vezetniük.

A járművezetői állomány kiképzését követően harcászati és harcszolgálati felkészítéseket hajtottak végre a tüzérek, éleslövészet nélkül. Az üteg katonái gyakorolták a tüzelőállásokkal kapcsolatos tevékenységeket, így azok előkészítését, elfoglalását, elhagyását, valamint a tüzelőállás-váltást, menetek végrehajtásával. Eközben a tüzér felderítők figyelőpontokat létesítettek. A figyelőpontokon dolgozó katonák műszereik segítségével, álcázva pásztázták a célterületet, adatokat gyűjtöttek, s az így kapott „kezdőelemeket" továbbították a tűzvezetőpontoknak. A tűzvezetőpontok az adatokat lőelemekké alakították, amik alapján az üteg katonái a célra tudták irányozni az ágyútarackokat. Az irányzás gyakorlásával egyidőben, a töltési folyamatot gyakorlógránáttal hajtották végre, lövés kiváltása nélkül.

A felkészülés záróakkordja a február 14-én megtartott dandár szintű vasúti módszertani foglalkozás volt. Módszertani foglalkozás lévén a kiképzés célja nemcsak a tüzér alegység Németországba történő átcsoportosításra való felkészülése volt, hanem megismertetni a dandár állományával a szabályos vasúti berakás szabályait. A módszertani foglalkozáson a dandár összes alegysége képviseltette magát.

A 101. Tüzérosztály sikeresen hajtotta végre a kiképzési feladatokat, így a katonák felkészültek a nemzetközi környezetben való megmérettetésre és február végén végrehajtották az átcsoportosítást Németországba.