Figyelemfelkeltő futás

Szervezetszerűen az idén csatlakoztak először az Autizmus Világnapja rendezvényeihez a Kecskeméten állomásozó katonai alakulatok. Az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH HKNYP) Bács-Kiskun megyei irodája és az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis képviseletében harmincan regisztráltak a helyszínen a betegségben szenvedők iránti figyelemfelkeltő futásra.

Az Autista Gyermekekért Egyesület városi rendezvényén való részvétel ötletgazdája Kollár Ernő főtörzsőrmester volt. Az MH HKNYP katonai igazgatási altisztje pár héttel ezelőtt, felesége munkahelyén, a kecskeméti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény jótékonysági bálján találkozott először autista gyerekekkel, akik műsorral köszöntötték a bál résztvevőit. Az előadás annyira meghatotta, hogy elhatározta, csatlakozik az autizmussal érintettek és az őket támogatók népes táborához.

Tenni akarása a közvetlen munkatársai mellett a repülőbázison szolgáló kollégáit is magával ragadta.

Minkó Ottó alezredes, a repülőbázis alakulatkiképzési főnöke és Horváth Máté főtörzsőrmester felhívására szakasznyian csatlakoztak a világnap Ragyogj kékben! elnevezésű városi rendezvényéhez. Részvételük a szervezőket is meglepte. Szabó Klára, a 17 éves kecskeméti Autista Gyermekekért Egyesület vezetője meghatódottan köszönte meg a katonák támogató jelenlétét. Mint mondta, a mostani találkozóval nem a problémáikra akarták felhívni a figyelmet. Sokkal inkább azt szerették volna megmutatni, hogy tudunk jókedvűek is lenni, és hogy érdemes velük együtt futni, játszani, nevetni.

A világnapon az Otthon Moziban fellépett a Baltazár Színház, este pedig kék fénybe öltözött az ifjúsági otthon. A szervezők a programokon várták az adományokat is, a pénzből a Kecskemétre tervezett, az autisták nappali ellátását szolgáló intézmény berendezéseinek autizmusspecifikussá tételéhez fognak hozzájárulni.

Az autizmus sokáig nem számított külön betegségnek. Önálló kórképként először 1943-ban Leo Kanner amerikai gyermekorvos írta le. Később kiderült, hogy az autizmus skálája igen széles. A születéstől fennálló állapot, de gyakran a diagnosztizálásig évek is eltelhetnek. Leggyakrabban a gyermek hároméves kora körül válnak a tünetei markánssá, valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló jelek. Ilyen például a 4-6 hónapos korban megjelenő mosolygás elmaradása. Úgy tűnik, mintha a csecsemőt nem érdekelné környezete.

A betegség pontos oka nem ismert, de egyre valószínűbb, hogy genetikai eredetű. Elsősorban az idegrendszer azon funkciói károsodnak, melyek a kommunikációért, társas kapcsolatokért felelősek. Átlagos intellektus mellett azonban egyes képességek − memória, a számolás − kiugróan fejlettek is lehetnek. Egy ilyen autistáról szól az Esőember című amerikai film is, Dustin Hoffman főszereplésével.

Az érzelmi kötődés hiánya az autizmus vezető tünete. A beteg gyermekek nem igénylik a szociális kapcsolatokat. Inkább csak elviselik a gondoskodást, többnyire egyedül játszanak. Nem kezdeményeznek és nem tartanak szemkontaktust, gyakran a testi érintést is nehezen viselik. Nem igényelnek törődést, odafigyelést, simogatást, beszélgetést. Még az enyhébb lefolyású esetekben is komoly gondokat okoz a kapcsolatteremtési zavar. Az iskolában hiányoznak a kortársi kapcsolatok, felnőttkorban nem sikerül párkapcsolatot kialakítaniuk.

A kommunikáció zavara igen komoly hátrányt jelent. Ezek a betegek nem értik a mimikát, gesztusokat, ezeket nem is használják. Nyelvezetük fejletlen, nem hangsúlyoznak, beszédük tagolatlan, monoton. Önmagukról többnyire 2. vagy 3. személyben szólnak. Az autisták számára a környezetük elvárásai nem vagy alig megfejthetőek, a hétköznapi gesztusokat is fenyegetésnek élhetik meg. Számukra a környezet állandósága, a körülöttük élők minél kiszámíthatóbb viselkedése létfontosságú.

Fotók: a szerző felvételei