„Gyermekvilágháború rajzokban”

Budapesten, a Széphárom Közösségi Tér – az egykori pesti Horváth-ház, a Landerer nyomda épülete – ad otthont annak a kiállításnak, amely a száz évvel ezelőtt élt gyerekek rajzain keresztül mutatja be, hogy mit jelentett nekik a háború. A tárlatvezető, Bogdán Melinda, az OFI – Pedagógiai Könyvtár Múzeum muzeológusa, a kiállítás kurátora a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: a „Gyermekvilágháború −1914−1918 rajzokban" című időszakos kiállításra nem pusztán a világégés centenáriuma adott alkalmat. „Kutatásaimból kiderült, hogy Magyarországon már 1915-ben és 1916-ban is volt olyan gyermekrajz-kiállítás, amely azzal foglalkozott, hogy a gyermekek hogyan élik meg az első világháború eseményeit. Külföldön – Franciaországban, Németországban, Oroszországban – az elmúlt években sorra nyíltak meg e témával kapcsolatos kiállítások, és ebbe a sorba kapcsolódtunk be idén mi is" − mondta.

A rajzanyagok egy része a hátország mindennapjait mutatja be. Láthatunk tábori konyhákat, illetve hadikórházakat is. A mindennapok bemutatása mellett jelen vannak a csataterek ábrázolásai is. „A fő motívumot az adja, hogy a gyerek hogyan képzelte el a háborút, honnan szerezte az információit, mi az, ami közvetítette számára a képet, amit utána lerajzolt. Ez lehetett akár egy frontról hazaküldött képeslap, vagy az illusztrált folyóiratok, a gyermeklapok" – mondta a muzeológus, majd hozzátette: a gyerekeknek nem volt frontélményük, viszont olvastak történelmi regényeket, ezért a huszadik század eleji erődöket is sokszor úgy képzelték el, mint a középkori várakat. Emellett rajzoltak még különféle állami szimbólumokat, például zászlókat vagy címereket. „Egy pedagógiai szaktekintély már a háború elején leírta, hogy a fiúknál a »harminc és feles« mozsárágyú szinte kultikus tárggyá vált, ezért örökítették meg olyan sokszor" – hangsúlyozta a kurátor.

Mint megtudtuk: a kiállítás egyik témaegysége a háborús pedagógiával foglalkozik. Itt azt ismerhetjük meg, hogy az iskolákban mit oktattak a tanárok. „Az oktatást a háborús témakörökhöz igazították: énekórán például hazafias és katonadalokat, a testnevelésórán pedig katonai alapismereteket tanítottak a diákoknak. Harci témák kerültek elő nemcsak a történelem-, hanem az irodalomórákon is. Fontosnak tartották a földrajz tanítását a háború színtereinek jobb megismerése érdekében. Még a matematikaórák szöveges példái sem nélkülözték a háborús tematikát" – mesélte Bogdán Melinda.

Egy másik helyiségben két családi hagyatékkal találkozhatunk. Két rajzoló kislány, Petrich Kató és Kőszegi Bella anyagaiból megismerhetjük, hogy gyerekként miként vélekedtek a háborúról. Felnőtt korában Kató tankönyvillusztrátor, képzőművész és festő, Bella pedig ismert meseillusztrátor lett.

A tárlat utolsó kurátori vezetése július 1-jén, pénteken, 17 órakor kezdődik. A kiállítás keddtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 10-14 óra között tekinthető meg.

Fotó: a szerző felvételei