Három hónap alapkiképzés után…
Szöveg: Rigóné Mecser Anikó zászlós | 2015. január 6. 10:00Legyen szó KatonaSuli-programban részt vevő tanulóról vagy akár önkéntes tartalékosról, illetve szerződéses katonáról, a toborzó szakembernek fontos a tapasztalat, az élmények visszajelzése, hiszen a toborzómunka szerves része ezek átadása a katonai szolgálat iránt érdeklődőknek.
Toborzószemmel leginkább az érdekelt, hogyan tudták a fiúk hasznosítani a KatonaSuli-programban és az önkéntes tartalékos szolgálat idején megtanult ismereteiket az alapkiképzés ideje alatt, és megkérdeztem tőlük, milyen élményekkel tértek haza Szentendréről. Ezért ültem le beszélgetni a fiúkkal.
A KatonaSuli-programban való részvétel és az önkéntes tartalékos katonai szolgálat után rövid időn belül szerződéses katonák lettetek. Túl vagytok az első nagy megmérettetésen, az alapkiképzésen. Mesélnétek az élményeitekről?
Gál Imre közkatona: Szeptember 8. és december 12. között Szentendrén, az MH Altiszti Akadémia Mecséri János Kiképző Osztályánál voltunk szerződéses alapkiképzésen. Nagyon sok és vegyes élménnyel lettünk gazdagabbak. Az biztos, hogy ez a bő három hónap örök emlék marad számunkra. A rajunkból öten is érettségiztünk katonai alapismeretekből, és ez az előképzettség nagyon meglátszott mind a mindennapi élet, a felkészítés, kiképzés, mind pedig a vizsgák során.
Mondanál példát arra, mennyiben vált előnyötökre a korábban megtanult katonai ismeret?
G. I.:Emlékszem, első térképészeti foglalkozásunkon elénk raktak egy térképet, amin be volt jelölve tíz pont. A térképen tíz méter pontossággal kellett meghatározni a pontok koordinátáit, és ebből kilenc tökéletesen sikerült.
Gál Tamás közkatona: Ugyanezt gyakorlatba átültetve is tudtuk alkalmazni, amikor azimutmenetet kellett végrehajtanunk a csobánkai kiképzőbázison. Mi már a „katonasulis" éveink alatt megtanultuk kezelni a tájolót, többek között ezért sikerült a mi rajunknak a leggyorsabban végrehajtani a kitűzött feladatot.
G. I.: Mégis talán leginkább az alakiasságon látszott meg, hogy mi már nem először vagyunk laktanyában. A csapat összekovácsolásánál is nagy szerepet kapott a gyakorlati tapasztalatunk. Például futás közben eszünkbe jutottak a már megtanult katonanóták, melyeket énekeltünk, a többiek pedig utánunk ismételtek, így jutottunk pluszmotivációhoz. Ezáltal mindenki érezhette, hogy nincs egyedül, együtt végigcsináljuk, ha törik, ha szakad.
Nagyon szép eredményeket értetek el a záróvizsgán.
G. T.: A „katonasulis" és az önkéntes tartalékos ismereteink miatt a többiekkel szemben jelentős előnyre tettünk szert, ami végül a záróvizsgán mutatkozott meg a legjobban. A kiképzés egésze alatt volt mihez kötnünk az újabb ismereteket, és így jobban meg is maradtak a dolgok. Imre is majdnem mindenből kiváló eredménnyel végzett, de nekem sikerült a század legjobb záróvizsgáját teljesíteni kiváló elméleti, alaki, járőrtípusú vizsgával, és maximális pontszámmal teljesítettem a fizikai felmérést is. Úgy gondolom, megérte lépésről lépésre haladni a katonai pályafutásban, ezért köszönjük tanárainknak és kiképzőinknek, hogy ilyen elkötelezetten és magas színvonalon adták tovább a szaktudásukat számunkra.
Ajánlanátok a középiskolai tanulmányaik előtt álló fiataloknak a KatonaSuli-programot?
G. T.: Szerződéses katonaként továbbra is azt képviseljük, hogy a KatonaSuli-program nagyon komoly és jó dolog, a hazafias nevelés alappillére. Bátran ajánljuk minden fiatalnak, aki középiskolai tanulmányai előtt áll, hogy próbálja ki, nem fogja megbánni. Aztán, majd ha kedvet érez, kövesse példánkat, vagy egyszerűen csak ismerje meg, milyen is a mai katonaélet, milyen a Magyar Honvédségnél szolgálni.
Fotó: a szerző felvétele és archív