Helyi teherdobási kiképzés – készen a küldetésre

A Stratégiai Légiszállítási Képesség (Strategic Airlift Capability, SAC) egyik C-17-ese a pontos időben jelenik meg a látóhatáron, a dobózónától néhány percre nyugati irányban. Intenzív rádióforgalmazás kezdődik a Magyar Honvédség előretolt repülésirányítói (Joint Terminal Attack Controller, JTAC) és a repülőgép fedélzetén utazó gépparancsnok között. A JTAC-ek a pilótáknak friss információkat továbbítanak a dobózónán belüli időjárási körülményekről és szélviszonyokról, valamint engedélyezik számukra a teherdobást.

LeRoi Edwards százados, a Nehéz Légiszállító Ezred Aerial Portjának légiszállítási tisztje elmagyarázza, hogy az egész esemény a befogadó nemzettel, Magyarországgal történő együttműködést mutatja be. A felkutató csoport kiegészül egy dobozóna-irányító tiszttel, illetve a Magyar Honvédség két előretolt repülésirányítójával, akik kommunikálnak a felettük repülő géppel azért, hogy biztosítsák a maximális biztonságot és kiképzési eredményt. A Győrből, Pápáról és Veszprémből érkezett logisztikai támogató állományok tagjai szintén bekapcsolódnak a tevékenységbe a délelőtti légiszállítási művelet sikere érdekében.

Elsőként a repülőgépből két nehézeszköz-platformot dobnak, amelyeket az újabb áthúzásnál egy konténer-célbajuttató rendszer (Container Delivery System, CDS) kisebb méretű nyalábjai követnek. John Cushman törzsőrmester, a Nehéz Légiszállító Ezred Aerial Port részlegének vezető ejtőernyő-karbantartója elmondja, hogy a nyalábokra különböző fajtájú ernyőket szereltek fel. Néhány nyalábon normál, újrafelhasználható ernyő van, mások viszont olyan speciális típusú, egyszer használatos ejtőernyővel vannak ellátva, amelyet az LCADS-rendszerhez (Low Cost Aerial Delivery System, alacsony költségű légi célba juttató rendszer) fejlesztettek ki. Az LCADS-ernyő az ejtőernyők hagyományos nylon alapanyaga helyett polipropilén-csíkokból készül. Az előre csomagolt ernyők használatával idő és pénz takarítható meg, emellett pedig jól használhatók az olyan teherdobásoknál, ahol az ejtőernyő valószínűleg nem kutatható fel.

A mindössze pár darab CDS-nyaláb dobása kissé kevésnek tűnhet, de a mostani kiképzési feladat során dobott elemek összmennyisége nincs hatással a képességfenntartó kiképzés céljainak teljesítésére. A kiképzési célok eléréséhez a hajózóállománynak a teherdobás végrehajtásánál a megfelelő technikákat és eljárásokat kell használni, így másodlagos a jelentősége annak, hogy mennyi nyaláb hagyja el a rámpát.

Öt áthúzás után a hajózóállomány számára véget ér a helyi teherdobási kiképzés. Az Aerial Port szakemberei pedig ekkor kezdik el a felkutatási munkát. A kijelölt csoportok „megrohamozzák" a dobózónát és elkezdik összegyűjteni a különféle speciális felszereléseket, amelyeket újracsomagolnak, majd berakodnak a Pápa Bázisrepülőtérre visszainduló járművekbe. A Pápa Bázisrepülőtér Aerial Portján ezután indul az a többnapos műszaki folyamat, melynek során az eszközöket szemrevételezik, előkészítik és újracsomagolják, hogy készen álljanak a következő küldetésre.