Hősi halottakra emlékeztek Székesfehérváron

A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes az 1944. szeptember 7-én, Gyergyószentmiklós határában elesett 159 székesfehérvári katona emlékére rendezett megemlékezésen úgy fogalmazott: fel kell idézni a hősi halált halt katonák sorsát, emlékezni kell rájuk a nemzet megmaradása érdekében és tiszteletükre az utódokat is meg kell tanítani. „Mert a holtak néha nagyobb erővel vigyáznak egy városra és tesznek tanúbizonyságot igaza és joga mellett, mint a feledékeny élők"– mondta Vargha Tamás.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a Szent István honvéd gyalogezred tábori pótezredének fehérvári és környékbeli katonái jelmondatuk szerint is „Szent Istvánnal állták a vártát és őrizték a Hazát", az ezred 159 hősi halottja előtt egy város tiszteleg.

Vargha Tamás végezetül megköszönte Gyergyószentmiklós polgárainak, hogy őrzik a szülőföldjüktől távol nyugvó honvédek emlékét.

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere elmondta: bárhová is megyünk a Kárpát-medencében, mindenütt hősi halottak földi maradványai mellett vezet el az út. Emlékművek, temetők állnak ott, ahol a csatákban elesettek megélték könyörületlen végzetüket. „Ezeknek egyike az a földhát, ahol fájó lélekkel emlékezünk a 159 elesett honvédre. Azzal, hogy közösen emlékezünk – gyergyószentmiklósiak Székesfehérváron és székesfehérváriak Gyergyószentmiklóson – olyan köteléket éltetünk, amely meghatározó erővel bírhat és kell hogy bírjon a jövőnkre nézve" − tette hozzá Nagy Zoltán.

A beszédeket követően a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit.

Mint ismert: 1944. szeptember 7-én hajnalban a székesfehérvári Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred 159 hazát védő katonája vesztette életét a Gac-oldalban egy szovjet előőrs betörése nyomán. A gyergyói emberek a hősöket két tömegsírba temették. 1990-ig nem volt szabad megemlékezni róluk, de mindig voltak bátor emberek, akik gondoskodtak arról, hogy halottak napján gyertya égjen a hős katonák nyughelyén.