Ismét a HHK-ra került a Nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szak

A Nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szak alapvető célja olyan biztonságpolitikában és hadtudományban jártas civil szakemberek képzése, akik széles nemzetközi ismereteikkel tudják segíteni a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség működését a dinamikusan változó nemzetközi környezetben.

„A szakfelelős Nemzetközi Biztonságok Tanulmányok tanszék 1996-tól 2015-ig a HHK-n és annak jogelődjein működött, így az oktatók többsége pontosan ismeri a katonai felsőoktatás sajátosságait. A szak egyedi jellegét éppen a biztonság-és védelempolitikai elvek, a hadászat, a katonai stratégia, a hadtudomány általános elméletével, a stratégiai tanulmányokkal kapcsolatos tudományos munka szervezése, vezetése és oktatása adja" – hangsúlyozta dr. Pohl Árpád dandártábornok.

Dr. Molnár Anna hozzátette: jelenleg a katonai elem megjelenítése nem csupán a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakok portfóliójában, hanem a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék állományában is erősítést igényel. „A hazánkban unikális, multidiszciplináris képzés mind a nemzetközi és fejlődés-tanulmányokhoz (nemzetközi biztonsági és konfliktuskezelési tanulmányok), mind pedig a hadtudományokhoz (katonai biztonság és biztonságpolitika) köthető. Ez utóbbi is érv volt a szak áthelyezése mellett. A feladatunk az, hogy az általunk nyújtott képzéseken olyan szakembereket képezzünk, akik a 21. századi új típusú biztonsági kihívásokra és fenyegetésekre koncentrálva képesek a regionális és transznacionális folyamatokat, a konfliktusok szerteágazó, katonai és nem katonai jellegű területeit és eszközrendszerét átlátni, valamint munkájuk során alkalmazni" – fogalmazott a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék tanszékvezetője. Mint elmondta: a biztonságpolitikai kérdéseket jól értő szakemberekre nem csak az állami szférában, hanem más területeken is szükség van.

Az NKE HHK dékánja kiemelte: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, valamint az ország honvédelmi igazgatási rendszerének fejlesztése jelentős igényt támaszt a biztonság- és védelempolitikai kérdésekben jártas szakemberek iránt. „Nem titkolt cél, hogy a szakokon gyakorlatiasabbá tegyük a felkészítést. Az átalakítás nem jelent változást a tanszék és a szak vezetésében, azonban a HHK lehetőségeinek kihasználásával élményszerűbben lehet megismertetni a katonai biztonságot szavatoló haderő működését". A dandártábornok leszögezte, hogy a képzés helye, a tanszék és a hallgatók elhelyezése sem változik. „Az előkészítést az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánjával már tavaly szeptemberben elkezdtük. Ez egy elég bonyolult feladat, hiszen mintegy 250 hallgató átvételéről van szó. Nem beszélve arról, hogy a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszéket is átvettük egy kiválóan felkészült és képzett oktatói gárdával. A hallgatók ügyeit precízen előkészítettük, a felsővezetői döntés előtt az egyetem Hallgatói Önkormányzatával is egyeztettünk, valamint részletesen tájékoztattuk a leendő és a jelenlegi hallgatókat az áthelyezés folyamatairól" – emelte ki Pohl dandártábornok.

Molnár Anna kiegészítésként elmondta: az órarendben nem lesz eltérés, hiszen a hatályos tanterv alapján az alapképzés tekintetében a hadtudomány – beleértve a biztonsági tanulmányokat – 41,89 százalékos fed le.

A szakhoz kötődik a 2003-tól működő Biztonságpolitikai Szakkollégium, melynek vezetését a HHK egyik oktatója látja el. „Ezzel a változással arra is lehetőség nyílik, hogy a szakkollégiumi rendszerbe honvédtiszt jelöltek is nagyobb számmal kapcsolódjanak be. Nagyon remélem, hogy így szélesebb összefüggésben látják majd, nem csak a szűk katona szakmai feladatrendszereket, hanem a biztonságpolitikai összefüggéseket is" – fejezte ki reményeit a dékán.

A beszélgetés során elhangzott: a 2019. szeptemberi adatok alapján a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai alap- és mesterképzési szakokra közel háromszáz aktív hallgató jár jelenleg. Ebben a tanévben az alapképzési szakon 61 fő, mesterképzési szakon 39 fő kezdte meg tanulmányait.  Ez évben az alapszakra 438 ponttal lehetett bejutni, ami az NKE-n a legmagasabb pontszám volt.

„Az alapszakon végzettek folytathatják tanulmányaikat mesterképzésen, vagy elhelyezkedhetnek Magyarország regionális, megyei szintű, vagy helyi igazgatási szervezeteinél, illetve a biztonságpolitika területén képesek különböző alapfeladatok ellátására. Alkalmazásukra állami közigazgatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, illetve nemzetközi szervezetekben (NATO, EU) is sor kerülhet" – árulta el érdeklődésünkre Molnár Anna. Az egyetemi docens kiemelte: egy kreditelismerési folyamatot követően a HHK-n végzett hallgatók is jelentkezhetnek a Nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szak mesterképzésére, így mindamellett, hogy katonatisztek, okleveles nemzetközi biztonsági- és védelempolitikai szakértő végzettséget is szerezhetnek. Pohl dandártábornok hozzátette: az elmúlt évben a végzősök közül tízen a Honvédelmi Minisztériumnál kaptak munkát, ketten pedig a Magyar Honvédség Parancsnokságánál helyezkedtek el.