Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Jubileumi ütközet a Tisza partján

Szöveg: Galambos Sándor | Fotó: a szerző felvételei |  2020. március 8. 7:06

Ágyúdörgéstől, puskalövésektől, kardcsörtetéstől volt hangos Szolnok Tisza-parti sétánya március 7-én: a honvéd hagyományőrzők ismét felidézték az 1848/49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának egyik legdicsőségesebb ütközetét, a szolnoki csatát. A 25. alkalommal megrendezett rendhagyó történelem órán részt vett Szűcs Lóránd dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Katonai és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály főosztályvezetője is, a hadijáték főparancsnoka Udovecz György hagyományőrző ezredes volt.

1596076891

Lengyel és magyar hagyományőrzők csaptak össze a császári seregekkel az ország egyik legjelentősebb hadijátékán, a most huszonötödik alkalommal felidézett szolnoki csatában. A látványos rendezvény lebonyolítását a város önkormányzata mellett a Honvédelmi Minisztérium, a helyőrségben állomásozó katonai alakulatok, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség, valamint az Aba-Novák Kulturális Központ támogatta. A Tisza partján történteket dr. Kedves Gyula ezredes, hadtörténész magyarázta el a sétány lépcsőit megtöltő, a honvéd hagyományok ápolása iránt érdeklődő nézőközönségnek.

A korabeli egyenruhákba öltözött, korhű fegyverekkel felvonuló csapatok többsége délelőtt érkezett a városba, az ütközetre fegyverkarbantartással, az egyenruhák csinosításával és alaki foglalkozásokkal készültek.

A csata előtt a résztvevők megkoszorúzták a szabadságharc emlékművét, valamint a Wysocki Józef tábornok és a lengyel légió hőseinek tiszteletére állított emléktáblát, majd Szűcs Lóránd dandártábornok – megköszönve a hagyományőrzők elkötelezettségét – sok sikert kívánt a hadijáték végrehajtásához.

1596076892

A látványos bemutató a honvédek lendületes rohamával kezdődött, amelyet a várost bitorló császáriak képtelenek voltak megállítani. A lovasság és a tüzérség is derekasan helyt állt, végül szuronyroham és kézitusa döntötte el a csata kimenetelét – az ütközet természetesen idén is a magyarok győzelmével ért véget. 

A 25. alkalommal felelevenített szolnoki csata zárásaként – a jubileum alkalmával – a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség zászlószalagot adományozott a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány részére. Udovecz György, a hadijáték főparancsnoka ugyancsak zászlószalagokkal köszönte meg a résztvevő hagyományőrző alegységek elkötelezett munkáját. 

A csata egyik legfiatalabb honvédje a kilenc éves Pintér Csanád volt, aki a Békés Megyei Károlyi-huszár és Honvéd Hagyományőrző és Kulturális Egyesület zászlaja alatt harcba indult hagyományőrző őrmester édesapja alegységében „szolgál" dobosként.

1596076892

* * *

1849. március első napjaiban a császáriak tartották megszállva Szolnokot. A haditerv szerint Vécsey Károly gróf Szanda felől színlelt támadással magára vonja a császáriak figyelmét, ez alatt Damjanich János tábornok serege Cibakházánál átkel a Tiszán, és lopva megközelíti Szolnokot. Ma már mindenki tudja, hogy a haditerv fényesen bevált, bár nem úgy, ahogy eredetileg tervezték.

A szolnoki csata volt a dicsőséges tavaszi hadjárat megindításának kulcsa, mivel így a Tisza valamennyi átkelője magyar kézre jutott és ez lehetővé tette a csapatok gyors átcsoportosítását. A szolnoki csata fényes győzelemmel ért véget. A császári hadvezetés katasztrófaként értékelte a szolnoki csatát, mert az ellenfél részéről ilyen összehangolt támadásra még nem volt példa korábban.

A szolnoki csata hőseire – az ütközet újra játszását megelőző napon – a római katolikus temető 1848-as emlékművénél is koszorúzással emlékeztek a helyőrségben állomásozó katonai alakulatok képviselői és a város polgárai.  

GALÉRIA

×