Kamera és a puska
Szöveg: Takács Vivien | 2014. október 19. 12:17Frontmozi címmel indított első világháborús filmalkotásokat bemutató vetítéssorozatot az Uránia Nemzeti Filmszínház. Első alkalommal – október 15-én, szerdán – az 1930-ban készült, Oscar-díjjal is jutalmazott Nyugaton a helyzet változatlan című filmet nézhették meg az érdeklők.
Hamar megtelt az Uránia hatvan férőhelyes Csortos-terme, a világhírű alkotásra fiatalok és idősek egyaránt kíváncsiak voltak. Sokaknak már ülőhely sem jutott, ők a lépcsőkön, párnákon ülve nézték végig a több mint két órás, fekete-fehér, magyar feliratos filmet.
A vetítést megelőzően Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója beszélgetett Schreiber András filmszakértővel.
Békés Márton elmondta: a film ugyanúgy globális és tömeges műfaj, mint a világháború és a kettő egymásra hatása nagyon fontos. „A Nagy Háború volt az első olyan fegyveres konfliktus, ahol katonai eszközként vetették be a filmet. A felderítésben, a nyugati hadszíntéren az ellenséges csapatmozgások rögzítésében nagyon fontos szerepet töltött be"- fűzte hozzá.
A többszörös Oscar-díjas Lewis Milestone, a film rendezője az első világháború alatt az amerikai hadsereg híradós századba került, ahol rendezőasszisztensként szolgált. „Úgy gondolom nagyon szorosan összekapcsolódik a film és a világháború, a kamera és a puska" – mutatott rá a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.
Schreiber András, filmszakértőtől megtudhattuk, hogy a film „lehengerlően, zsigerig hatóan, realistán mutatja be azt, hogy milyen volt az állóháború, milyen volt az, amikor a reményekkel teli fiatal katonákat, diadalittasan megtör egy érthetetlen öldöklés."
1930-ban a rendező ezzel a filmmel – amely Erich Maria Remarque regényének adaptációja – nyerte második Oscar-díját. Egy német katona szemszögéből mutatja be a nyugati front lövészárokharcát. Remarque huszonkét évesen, 1917-ben fejezte be a háborút három sebesüléssel. A regény másfél év alatt körülbelül két és fél millió példányban kelt el világszerte és huszonkét nyelvre fordították le.
A Frontmozi című vetítéssorozat az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet és a Habsburg Történeti Intézet programja. Legközelebb november 12-én az 1937-es, Székely István rendezésében készült Két fogoly című magyar filmet láthatják az érdeklődők. vetítést megelőzően ismét Békés Márton beszélget ezúttal Kurutz Mártonnal, a MANDA filmszakértőjével.