Tekintettel a vonatkozó rendelkezésekre, március 17-étől a Katonai Emlékpark Pákozd, Nemzeti Emlékhely is zárva tart határozatlan ideig. Reménykedjünk azonban abban, hogy a tizenegyedik évadban is minél többen látogatnak majd el a parkba. Az elmúlt tíz esztendőben hétszázezren gondolták úgy, hogy érdemes.
Az emlékpark történelemkönyvébe 1951. szeptember 29-én kezdtek írni. Ebben az évben állították fel azt a tizenhat méter magas, eredetileg vörösmárvány obeliszket, Kiss Kovács Gyula szobrászművész alkotását, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek; ezen belül is a dicsőséges szeptember 29-i pákozd-sukorói-pátkai csatának állít emléket. Napra pontosan tizenkilenc esztendővel később, 1978. szeptember 29-én adták át a csata emlékkiállítását, mely voltaképpen az első lépés volt a park jelenlegi formája felé. Aztán telt-múlt az idő, és vasfoga az évtizedek alatt szép lassan kikezdte a márványobeliszket, melynek restaurálása feltétlenül szükségesség vált. Az 1990-es évek közepétől a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Székesfehérvári Szervezete felkarolta a pákozdi csata emlékének ápolását, az emlékhely fejlesztését.
A munkálatok az obeliszk 1998-as restaurálásával kezdődtek, majd egyre nagyszabásúbbá váltak. 2002-ben tizenegy kisebb szervezet összefogásával felgyorsult a park mai formájának kialakítása. Az ötlet, miszerint a helyszín idézőjelben ne csak a ’48-as hősök emlékhelye legyen, hamar szárba szökkent, és az Európai Unió pályázati támogatásával 2010-ben meg is nyitotta kapuit a Katonai Emlékpark, mely hűen mutatja be az elmúlt százhetven év főbb katonai eseményeit.
Önmagában persze a Velencei-tó közelében lévő térség természeti látványa is lenyűgöző, ám a kirándulók, érdeklődők a kültéri emlékpontok segítségével betekintést kapnak hadtörténelmünk dicsőséges és fájdalmas fejezeteiből. Múzeum is – meg nem is, hiszen itt végig sétálhatunk például egy eredeti második világháborús harcárokban, vagy éppen benézhetünk egy hasonló korabeli barakkba is. Az eszme, miszerint a parancsteljesítés közben fegyverrel a kézben eleső katona mindig hős, függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel végződött a csata vagy a háború, és attól is, hogy milyen politikai célok érdekében folyt a fegyveres küzdelem, igencsak élő ezen a helyszínen.
A korábban említett emlékpontok között megtaláljuk például az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulója alkalmából kialakított emlékpontot a T-55-ös szovjet harckocsival, barikáddal, és a korabeli plakáttartó oszloppal. Ugyancsak fejet hajthatunk a nemzetközi békefenntartók emlékművénél, és a közelben található Doni Emlékkápolna is a park részét képezi.
A 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánított katonai emlékpark szó szerint, és átvitt értelemben is halad a korral. Az interaktív elemekkel bővített kiállítások mellett a modern digitális tárlatvezető alkalmazás (KEMPP) segítségével barangolhatjuk be a területet és a kiállításokat. Az ifjabb korosztály kedvence kétségkívül az élményekkel teli katonai akadálypálya és a Raptor lézerharc.
Az Emlékparkban megrendezésre kerülő események alkalmával múzeumpedagógiai foglalkozások, bemutatók, tematikus programelemek várják a kicsiket és nagyokat egyaránt. Reméljük, a járvány elmúltával minél hamarabb!
