Királyi panoráma

Szöveg: Révész Béla | 2017. január 29. 7:45

Egy kilátóban állva – nevéhez hűen – általában kifelé néznek az emberek. A Prédikálószék csúcsán nemrégen átadott építmény megálmodói azonban némileg módosítottak a rendeltetésszerű használaton.

Új kilátót adtak át a közelmúltban a Visegrádi-hegységben. A 639 méter magas Prédikálószék csúcsán tornyosuló, Koller József Ybl-díjas építész tervei alapján készült építményről az egész Dunakanyart be lehet látni. A 12 méteres kilátó egyik különlegességét a három, felfelé egyre szélesedő terasz adja, a másikat pedig az, amit a látogatók csak akkor szemlélhetnek meg, ha tekintetüket elfordítják a panorámáról. A három szinten ugyanis nyolc nagyméretű, kézzel festett történelmi táblát láthatnak, amelyek főként a térségben valamilyen módon jelentős szerepet játszó királyaink alakját elevenítik meg.

Az előzmények 2015-ig nyúlnak vissza, amikor az ELTE Térképtudományi és Geoinformációs Tanszék, valamint az Országos Széchényi Könyvtár Szép Magyar Térkép pályázatán Dani-Szabó Eszter és Dani Zsolt óriási sikert arattak a Visegrád város panoráma látványtérképe című kézzel festett művükkel. A művészpár azóta már Dömösről, az Ipoly völgyéről, Szombathelyről, Budapest–Közép-Dunavidékről is készített hasonló munkát, jelenleg pedig az esztergomi és a komáromi térképen dolgoznak. Ám a visegrádi térkép volt az, amelyet látva a kivitelezők felkérték őket a prédikálószéki kilátó belső dekorációinak elkészítésére. A munka családi vállalkozássá alakult, hiszen a grafikai előkészítésre Dani Zsolt a testvérét, Dani László Attilát kérte fel, aki főállásban a HM Zrínyi Nonprofit Kft. grafikusa, dekoratőre.

A nyolc festett, 150×130 centiméteres tábla – és a harmadik szinten 270°-ban látható, huszonegy méter hosszú Dunakanyar-panorámatérkép mindössze két hónap alatt készült el. Az illusztrációknál digitális festést használtak, míg a térképeknél akril festékkel dolgoztak az alkotók.

– A táblák tematikáját előzetesen megbeszéltük, a kivitelezésben teljesen szabad kezet kaptunk. A szokásos ábrázoláson túl igyekeztünk a királyok történetéből az érdekesebb, meghökkentőbb momentumokat megragadni vizuálisan – mondta Dani László Attila.

Dani László Attila

A nyolc táblán többek között Mátyás király, illetve a Hunyadiak címerállatának, a hollónak történetét, Szent István esztergomi megkoronázását, I. Béla 1063-ban bekövetkezett halálát (ráomlott a trón mennyezete), IV. Béla „második honalapítását", Könyves Kálmán uralkodásának néhány epizódját, köztük a későbbi II. Béla megvakíttatásának történetét, valamint Szent László király legendáit dolgozták fel az alkotók.