Könyvbemutató a Honvéd Tudományos Kutatóhelyen

A szerző – történész, Oroszország-szakértő és a Budapesti Corvinus Egyetem tanára – könyvében arra kereste a választ, miért és hogyan ment végbe a fordulat 2011–12 táján, amikor egy válságot követően felülkerekedtek és megerősödtek az orosz vezetésben az önkényuralmi, autokrata vonások.

Az eseményt Szabóné Szabó Andrea alezredes, a Honvéd Tudományos Kutatóhely vezetője nyitotta meg, aki elmondta: 2019. november 15-től a kutatóhely új, hivatalos megnevezése immár Honvéd Tudományos Kutatóhely. Emlékeztetett arra is, az együttműködés nem új keletű Sz. Bíró Zoltánnal, akivel idén márciusban a Kutatóhely által szervezett, „Inter-нет" – Lekapcsolódás a globális internet hálózatokról" című zártkörű workshopon már találkozhattak a szakértők, valamint a témához kapcsolódóan megemlítette: májusban az „Oroszország és stratégiai környezete: konfliktus és/vagy kooperáció a magyar Nemzeti Biztonsági Stratégia megközelítéséből" című kétnapos konferencián már előkerültek azok a kérdések, amelyeket a szerző a könyvében feszeget.

Ezt követően a szerző beszélt a kötet megírásának körülményeiről, tartalmi felépítéséről, majd elárulta, a közeljövőben szeretné megírni a 19. századi Oroszország második felének történetét egészen a 20. század elejéig, valamint a múlt század 70-es évei Szovjetuniójától a Putyinig terjedő időszak történetét. Sz. Bíró Zoltán prezentációjában kitért Putyin – rendkívül sikeres – első két elnöki ciklusára, majd ezt párhuzamba állította a 2010-es évek politikájával, amikor választási csalásokkal, valamint különböző civil szervezetek ellen indított támadásokkal folytatódott az elnöki hatalom bebetonozása.

Ezt követően szó esett az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget és más kelet-ukrajnai vidékek ellen végrehajtott orosz hadműveletekről, az azt követő népszavazás körülményeiről, a különböző társadalmi és gazdasági folyamatokról, valamint a külföld Oroszországgal szembeni bizalmatlanságáról is, amelyet az egyre csökkenő külföldi tőkebeáramlás tükröz.

Végezetül – a Miletics Péter tanácsos, a Kutatóhely munkatársával folytatott beszélgetés keretében és az érdeklődők kérdéseire válaszolva – a szerző a kínai-orosz kapcsolatok múltjáról, jelenéről, a két állam közti együttműködés sarkalatos pontjairól, az orosz-ukrán konfliktus rendezésének lehetőségeiről, valamint a balti országok orosz lakossága és Oroszország kapcsolatáról ejtett szót.