Kövér László: jövője csak a keresztény erkölcsön alapuló Európának van

Mentálisan csak akkor ér véget a háború, ha megértjük, hogy mások elszegényítése nem lehet senki jólétének tartós forrása, ha megértjük, az embereket tartósan nem a pénz, hanem csak az erkölcs tudja összekötni – hangoztatta. A jelenkor jelképes lövészárkaiban ma is farkasszemet néz egymással gazdag és szegény, nyertes és vesztes, uralkodó többség és alávetett kisebbség – fűzte hozzá a parlament elnöke.

Emlékeztetett: míg száz esztendővel ezelőtt az erőforrások újraosztása, a gyarmatok feletti uralom volt a szemben állók egyik célja, 2013-ban, az emberi közösségeket megillető méltányosság nevében magyarok százezrei vonultak békemenetben Budapest utcáin, és azt hirdették: „Nem leszünk gyarmat!"

Szólt arról is, hogy az első világháborút lezáró békeszerződések a nemzetek önrendelkezését ígérték, valójában azonban az új világrend alapjául az erősebbnek a gyengébb feletti rendelkezési jogát tették meg. „Száz esztendővel később, azaz napjainkban ott tartunk, hogy Európában sokan már a nemzetek létjogosultságát és azok önrendelkezési jogának indokoltságát is vitatják" a globalizáció jegyében, materiális érdekektől vezérelve – hangoztatta.

Kövér László az első világháború örök tanulságának ítélte, hogy a magyar honvédekkel ellentétben a magyar elit nem állt helyt, a magyar politikusok egy része szerinte megbénította és elárulta a hazát.
„Így történhetett meg, hogy az első világháborút lezáró békeszerződések alapján Magyarország annak árán szerezhette vissza négyszáz esztendeje elvesztett önálló államiságát, hogy le kellett mondania a magyarság ezeréves szülőföldjének kétharmadáról, és el kellett fogadnia, hogy minden tíz magyar emberből három idegen államok fennhatósága alá kerüljön, nehéz kisebbségi sorsba" – mondta a házelnök.

A külhoni magyarokat napjainkban is sújtó igazságtalanságok és méltánytalanságok az Országgyűlés elnöke szerint arra emlékeztetnek, hogy maradtak még gyógyításra szoruló magyar sebek.
Kövér László emlékező beszédében a méltóság, a méltányosság és az erkölcsi rend elvesztésében látta annak okát, hogy az első világháborúban „megfogant" a második világháború, és szerinte ezért válhattak a XX. századi tömegtársadalmak „embertelen és istentelen hatalmak", fasiszta, nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák áldozatává.

Az első világháborús centenáriumi emlékbizottság rendezvényén, amely az állami programsorozat nyitánya, arról is megemlékeztek, hogy a világháború kitörése miatt 1914 szeptembere és 1915 márciusa között az operaház zárva volt.

Fotó: Kovács Tamás (MTI)