„Megüzenték a háborut!”

A Népszava különkiadása délután négy órakor jelenik meg, benne a hadüzenettel:
„Ő császári és apostoli királyi Felsége 1914. évi julius hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján, a mai napon a szerb királyi kormányhoz francia nyelven hadüzenetet intézett, amely magyar fordításban a következőképen szól:

A hadüzenet alatt ez olvasható: „A magyar újságírásnak nem volt még olyan nagyjelentőségü eseménye, mint az, amit e sorok fölött közlünk. A király megüzente a háborutés a következő órákban az ágyuk erejével fog Ausztria-Magyarország érvényt szerezni az akaratának Szerbiával szemben."

A Pesti Napló hasábjain a következőt olvashatjuk: 1914. július 28-a mindenképpen a történelemé. Őfelsége a keddi napon manifesztumot intézett népeihez, akiket a trón, a haza és az igazság védelmére szólít, ugyanakkor pedig Őfelsége külügyminisztere, gróf Berchtold egy francia szövegű táviratban közölte a Nisben székelő szerb királyi kormánnyal, hogy a Szerbiával való hadiállapot bekövetkezett. Ez a távirat volt a formális hadüzenet, amelytől számított maximális tizenkét órán belül az ellenségeskedésnek meg kell kezdődnie. „Valószínű, hogy mire ezek a sorok a mi olvasóink kezébe jutnak, a monarkia fegyveres erőinek egy része már dicsőséges haditettek tüzében izzik."

Továbbá olvashatjuk, hogy Budapesten drágulnak az élelmiszerek. A piaci árusok nagy része a mozgósítást arra használta fel, hogy fölemelje az élelmiszerek árát, holott a főváros s környékén még egyáltalában nem mutatkozott hiány az ennivalóban.

(A sajtószemléket az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Takács Vivien, Snoj Péter és Kovács Dániel készítette.)