Orbán Viktor: „Közép-Európának biztonsági garanciákat kell kapnia”

A közlekedési és szállítási garanciákkal kapcsolatban szükségesnek nevezte a határ menti együttműködést, valamint az észak-déli közlekedési folyosók kiépítését. Utóbbiban „rosszul állunk", mert úgy tűnik, az Európai Unió nem látja ennek fontosságát, ezért a Balti-tengertől az Adriáig terjedő közlekedési folyosók kiépítése messze elmarad a kívánatostól − mondta a visegrádi tagállamok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kormányfőinek részvételével rendezett csaknem kétórás panelbeszélgetésen.

Orbán Viktor fontosnak nevezte az energiabiztonság garanciáját is, szorgalmazva az észak-déli irányú energetikai infrastruktúra fejlesztését, valamint a visszaáramoltatás megvalósítását a gázellátásban. Jelezte, hogy az energiabiztonsági garancia részének tartja az atomenergia elfogadtatását is, valamint hozzátette: fontosnak tartja azt is, hogy a palagáz-kitermelés lehetőségét ne korlátozzák. Mindemellett cél, hogy az európai szénvagyont is „mozgósítani lehessen". Az energetika ügyében úgy összegzett, hogy a szabályozási vitákról az árcsökkentésre kell helyezni a hangsúlyt, az árak csökkentése nélkül ugyanis tovább romlik az Európai Unió versenyképessége.

A miniszterelnök célként egy új Közép-Európa építését határozta meg, ami felfogása szerint négy dolgot jelent. Egyrészt a térség államai közötti lehető legszélesebb együttműködés kialakítását − magyarázta −, másrészt azt, hogy Közép-Európa a kontinens növekedési motorja akar lenni, amire a gazdasági eredményei fel is jogosítják. Harmadrészt megjegyezte, hogy a közép-európai térség saját válságkezelési módszereket dolgozott ki, például a nyugdíjrendszer átalakításában és a munkanélküliség kezelésében. Végül kiemelte azt a tulajdonságot, hogy Közép-Európa politikailag stabil.

A V4-ek kormányfőinek felszólalása után a moderátor kérdezte a résztvevőket, Orbán Viktort elsősorban a Kárpátalján élő magyarokról szóló szombati szavairól faggatta. A kormányfő múlt heti beiktatási beszédében kijelentette: a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok és megilleti az autonómia is. „Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is" − mondta akkor a Parlamentben. A Globsecen így foglalt állást: egy demokratikus Ukrajnának tiszteletben kell tartania a közösségi jogokat, legyen szó például a magyar kisebbség közösségi jogairól. Ha Kijev ezt nem teszi, „legitim okunk van aggódni" a jövő Ukrajnájának demokratikus karaktere miatt − mondta. Arra, hogy milyen közösségi jogokra gondol, Orbán Viktor így felelt: az Ukrajnában élő magyarok fogják meghatározni maguknak, milyen jogi intézményekkel szeretnének rendelkezni. A beszélgetésen részt vevő Donald Tusk lengyel kormányfő, aki a napokban úgy nyilatkozott, hogy a magyar miniszterelnök szavai a magyar autonómiáról nem voltak szerencsések, most azt mondta Orbán Viktor felszólalása után: „ez így jobb volt".

Orbán Viktor általánosságban is beszélt az ukrán válságról, úgy értékelve, hogy „a legnagyobb ellenfelünk az álszentség és a képmutatás". Szerinte nemcsak egy Oroszország-, hanem egy Ukrajna-problémával is szemben állunk, és az Ukrajnából érkező kihívást komolyan kell venni, jelenleg ugyanis nem lát garanciát arra, hogy Ukrajnában demokratikus kormányzat jöjjön létre, „csak reményeink vannak". Ezért az EU-nak Oroszországgal és Ukrajnával szemben is nyíltan meg kell fogalmaznia elvárásait − tette egyértelművé. Visszatérve a kárpátaljai magyarokra, a legaggasztóbb jelek közé sorolta, hogy az új Ukrajna kialakítása után Kijev elsőként döntött arról, hogy törli a kisebbségekre vonatkozó kedvező nyelvtörvényt. Az ukrán válságról alkotott véleményét úgy összegezte, hogy „az egész történet" rendkívüli csapást jelent az európai, azon belül is a közép-európai versenyképességre, mert ellehetetleníti, hogy kölcsönös előnyökön nyugvó, gazdasági stratégiai együttműködés jöjjön létre Oroszország és az EU között. Többször is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „ma alapvetően ukránbarát hangot kell megütnünk".

A tanácskozáson szóba került a Déli Áramlat gázvezeték is, amelyről a magyar kormányfő azt mondta, hogy a Déli Áramlatra egyszerű gazdasági pragmatikus kérdésként tekint. Ezt azzal magyarázta, hogy ha az oroszok nem szállítanak majd gázt Ukrajnának, akkor az ukránok „kivesznek" majd a területükön áthaladó, de más országnak szánt gázból. Mivel pedig „Magyarországra gáz csak Oroszországból tud érkezni, és csak Ukrajnán keresztül van vezeték, nem lesz gáz Magyarországon" − vetette fel, kiemelve, hogy ezzel szembe kell nézni, ezért mindez téma volt a szerdai kormányülésen is. Megjegyezte egyúttal, hogy Magyarország mind Horvátországba, mind Romániába tud gázt szállítani, ám fordítva ez nincs így.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna