Pályakezdő tisztek konferenciája

Pályakezdő tisztek részére szervezett konferenciát az MH Logisztikai Központ. Mivel a tanácskozás témája a 2008 után a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és más, polgári felsőoktatási intézményekben végzett tisztek beilleszkedésével, szocializációjukkal kapcsolatos tapasztalatok összegzése volt, Baráth István dandártábornok a tanácskozás teljes előkészítését és levezetését is egy pályakezdőre, Kocsis Ádám hadnagyra bízta.

A konferencia − amelyre meghívták többek közt dr. Boldizsár Gábor ezredest, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánját, Bozó Tibor dandártábornokot, az MH Altiszti Akadémia parancsnokát és Molnár Zsolt ezredest, az MH Ludovika Zászlóalj parancsnokát is − tájékoztató előadásokkal kezdődött. Kovács Tamás, a HM Humánpolitikai Főosztály vezetője az életpályamodell lehetőségeiről, a közszolgálati szférába történő átjárhatóságról szólt, dr. Boldizsár Gábor ezredes az egyetemi oktatás aktuális kérdéseit vetette fel, Deme Balázs alezredes pedig a végzősök első tiszti beosztásba helyezésének tapasztalatait összegezte.

Ezt követően pedig az érintettek, a pályakezdő tisztek mondták el a témával kapcsolatos tapasztalataikat. Csák Attila főhadnagy, Berényi Ádám, Simon Csilla, Győri Ádám, Huszár Dániel és Metzger András hadnagyok egybehangzóan állították: az egyetemi tanulmányaik során magas szintű elméleti ismereteket sajátíthattak el, kiválóan felkészült professzoroktól és oktatóktól tanulhattak. Viszont valamennyien javasolták, hogy a honvéd tisztjelölteknek a korábbi évekhez képest lényegesen több időt kellene eltölteniük a csapatoknál. Tapasztalataik szerint ugyanis a frissen avatott tisztektől az elöljáróik elsősorban a napi feladatok gyors és szakszerű megoldását várják el. Az egyetemi diploma, a hadnagyi csillag azonban még nem jelenti azt, hogy a pályakezdő képes megfelelni a sokéves tapasztalattal bíró kollégái, parancsnokai elvárásainak. A beilleszkedésben nagy segítséget jelentett számukra a mentori rendszer, de mindegyikük hangsúlyozta a jó munkatársi, emberi kapcsolatok kialakításának jelentőségét is. Egy tapasztalt, a helyi viszonyokat kiválóan ismerő idősebb altiszt, egy közalkalmazott tanácsainak elfogadása ugyanis nagymértékben segíthet abban, hogy egy pályakezdő hasznos tagja lehessen az adott közösségnek.

Baráth István dandártábornok a honvedelem.hu kérdésére válaszolva elmondta: fiatal kollégái előadásai alatt sűrűn jegyzetelt. Nagyon sok, megfontolásra méltó javaslat hangzott el, a hozzászólók az MH Logisztikai Központ kezdő beosztásainak a teljes spektrumát átfogták. Annak pedig kimondottan örült, hogy az érintettek nem „protokoll" hozzászólásokkal húzták az időt, hanem a gondjaikról, problémáikról, a munkájukat nehezítő körülményekről is nyíltan beszéltek. Az elhangzottakat feldolgozzák, összesítik és megküldik az elöljárónak. Azt azonban már a tanácskozás helyszínén kijelentette, hogy néhány felvetésre rövid időn belül, saját hatáskörben is intézkedni fog.

A konferencia eredményességét dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja is megerősítette. Véleménye szerint az elhangzott hozzászólások, javaslatok többsége figyelembe vehető a tisztképzés rendszerének „finomhangolásakor", annak ellenére, hogy a tanácskozáson részt vevő pályakezdők még a régi képzésben tanultak, tapasztalataik csak ezzel kapcsolatban lehetnek. Az új típusú oktatás rendszere ugyanis a 2010-es kormánydöntést követően csak 2012-ben indult. Az ebben részt vevő honvéd tisztjelöltek most másodévesek, ezért az egyetemi képzés hatékonyságával kapcsolatos véleményüket legkorábban három év múlva ismerhetjük meg.

A pályakezdő tisztek felvetései közül Boldizsár ezredes külön kiemelte annak a jelentőségét, hogy egyetemi éveik alatt a tisztjelöltek minél több időt tölthessenek a csapatoknál. Vegyenek részt például gyakorlatokon, ahol „árnyékbeosztásokban" alaposan megismerhetik leendő munkakörükből adódó feladataikat. Mint mondta: óriási eredményként könyvelné el, ha egyszer egy komplett évfolyamot elküldhetne egy nagy gyakorlatra. Véleménye szerint ugyanakkor az is nagyban segítené a fiatal tisztek beilleszkedését, ha a végzés évében annál az alakulatnál tölthetnék a csapatgyakorlatukat, amelyikhez avatásuk után kerülnek. Így ugyanis lehetőségük lenne megismerni az adott szervezetet, a szakmát, az elvárásokat, a majdani feladatukat. Önbizalmat nyerhetnének, hadnagyként már otthonosan mozognának a laktanyában, megismernék a „házi szabályokat". Mindez nagyon megkönnyítené a beilleszkedésüket. Azt viszont a pályakezdőknek kell tudomásul venniük, hogy az egyetem nem képes adott beosztásokra képezni a tisztjelölteket. Egy tudáshalmazt tud „csak" nyújtani, amire aztán a későbbiekben megbízhatóan lehet építkezni. A feladatát viszont csak az a tiszt képes az elvárások szintjén teljesíteni, a pályán megmaradni, aki egész szolgálati ideje alatt folyamatosan képzi magát, bővíti ismereteit. Ráadásul a hadsereg „mindennapjait" már törvények szabályozzák, ezeket és ezek változásait pedig a pályakezdőknek is nagyon pontosan ismerniük kell. Ma például egy közbeszerzési eljárás lebonyolításakor egy fiatal hadnagynak olyan követelményrendszernek kell megfelelnie, amelybe esetenként önkormányzatok buknak bele.

Fotók: a szerző felvételei