Soha ne add fel! – Zrínyi-kutatás a határokon is túl
Szöveg: Kálmánfi Gábor | Fotó: dr. Padányi József vezérőrnagy és archív |  2020. május 4. 9:21Rendíthetetlen hazaszeretet jellemezte az éppen négyszáz esztendeje született, költő és hadvezér Zrínyi Miklóst. A leglehetetlenebb körülmények között is a végsőkig küzdött – mondta prof. dr. Padányi József vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Doktori Műszaki Iskola vezetője. A több mint tíz esztendővel ezelőtt indult Zrínyi-Újvár kutatás azóta térben is időben is jelentősen kibővült.
Úgy tudjuk: jelentős eseménnyel készültek az ünnepre.
Így igaz, pontosan Zrínyi Miklós születésnapján, május 3-án adtuk volna át ünnepélyesen a Zrínyi-Újvár udvarán megtalált, rekonstruált, helyreállított kutat, de sajnos a járványhelyzet átírta a terveinket. A szervezőkkel azt szeretnénk, ha minél több ember jelen lehetne az ünnepségen. A kút készen van, és bízunk azért abban, hogy a felavatást idén még nyélbe tudjuk ütni. Sokan dolgoztak ezért, közülük is szeretném kiemelni Vándor László régészt, aki a motorja ennek a kezdeményezésnek.
Négyszáz esztendő távlatából szemlélve, miben áll Zrínyi katonai jelentősége?
Korának kiemelkedő hadtudósa, és hadvezére volt. Különlegesség, hogy összpontosult benne az elméleti és a gyakorlati katonai vezető. Írásai magas szintű elméleti tudást tükröznek. Tanulmányozta letűnt korok hadviselési tudományát is, melynek egyik bizonyítéka csodálatos könyvtára, benne számos hadtudományi munka. A leírt gondolatokat aztán átültette a gyakorlatba is. Családja visszamenőkig is folyamatosan küzdött a terjeszkedő török birodalom ellen. Birtokai miatt számára a Muraköz védelme kiemelt fontossággal bírt. Ahogy a Zrínyi-Újvár feltárását célzó kutatás folyamatosan haladt és halad előre, úgy láttuk, hogy lépésről lépésre miként valósította meg a védekezést. Mai hadászati ismeretek birtokában is megsüvegelendő tudása és felkészültsége.
Hol tart most a vár feltárása?
Hosszú évek óta meghatározott program mentén haladunk előre. Több mint tíz esztendővel ezelőtt konkrétan a várra irányultak a kutatások. Lokalizáltuk a várudvart, az ágyúállásokat, aztán szépen bővítettük a területet. Halastó, Zrínyi-árok, és a malom-gát. Utóbbit éppen tavaly sikerült megtalálni. Katonai géniuszát is dicséri, hogy a vára környezetét is a védekezésnek megfelelően alakította ki, mesterien kihasználva a terep adta lehetőségeket.
Önnek melyik a legkevesebb kutatási területe?
A másfél kilométer hosszú Zrínyi-árok! Nagyon büszkék vagyunk rá, mivel eddig ezt senki sem kutatta. Az árok összekötötte a Murát a Kanizsa-patakkal. A folyóból folyamatosan áramlott a patakba a víz, ami állandó magas vízszintet eredményezett, megnehezítve a törökök átkelést és váratlan megjelenését a Muraközben.
A hallgatók is olyan lelkesedéssel vetik bele magukat a kutatásba, mint ön?
Eddig több évfolyam vett részt a feltárási munkálatokban, nagy lelkesedéssel! Tanulmányaikon túl komoly hozzáadott értéket jelent, hogy a legmodernebb eszközökkel tudnak dolgozni. Ez a fajta a hadirégészet ugyanis rendkívül eszközigényes. Légi szkennelés, talajradar, fémkereső, drón, magnetométer, távérzékelő berendezések: a legmodernebb technikával dolgozunk.
A Zrínyi-címer az egyik fegyveren a bítovi gyűjteményben.
Jelenleg hol tart most a kutatás, melyek a legújabb fejlemények?
Térben és időben is kiterjesztettük a folyamatot, egyre inkább a Zrínyi-család tárgyi emlékeit kutatjuk szerte a világon. Folyamatos levelezésben állunk például egy philadelphiai múzeummal, svájci aukciós házzal, vagy éppen a legnagyobb hollandiai fegyvergyűjteménnyel. Bújjuk a régi aukciós katalógusokat, és élünk az internet adta lehetőségekkel is. Olyan ez, mint egy pókháló: megfogunk egy szálat, és nagyon messzire vezet; gyakorlatilag sosincs vége a folyamatnak. Nehezíti a kutatást, hogy néha nem lehet száz százalékosan bizonyítani, hogy Zrínyinek tulajdonítható-e a tárgyi emlék, vagy sem. Megpróbáljuk a lehető legpontosabban nyomon követni egy-egy tárgy sorsát, hogy aztán a szakirodalomban pontosan meg tudjuk határozni fellelési helyüket. A tudomány szempontjából ez nagy szó, még akkor is, ha valakinek valóban Philadelphiába kell mennie, ha látni szeretné Zrínyi díszes láncingét.
Hogyan került a láncing olyan messzire?
Ott kezdeném, hogy a fegyverek egy része öröklés útján Csehországba került. Persze egy részét az idők folyamán sajnos szétrabolták. A családi hadigyűjtemény egy részét Bítov várában őrizték nagy becsben, egészen 1945-ig, amikor is a gyűjteményeket államosították. Ekkor a család Lichtensteinbe menekült, és magukkal vittek néhány tárgyat. Ezeket aztán a túlélés érdekében különböző aukciókon keresztül eladták. Így került Amerikába a láncing.
Mit üzen Zrínyi Miklós a mának?
Az egész Zrínyi család élete voltaképpen nem más, mint a hazáért vívott folyamatos harc. A költő és hadvezér Zrínyit rendíthetetlen hazaszeretet jellemezte; a leglehetetlenebb pillanatban sem adta fel a küzdelmet. Azt üzenhetné tehát: „Soha ne add fel!"
Zrínyi Miklós szablyája a bítovi gyűjteményben.
* * *
„1000 év katonái" – honvédelmi csapatvetélkedő középiskolásoknak
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség „1000 év katonái" címmel kétfordulós honvédelmi témájú szellemi csapatvetélkedőt hirdet. A verseny célja, hogy a középiskolások megismerjék a magyar hadtörténelem győztes eseményeit és ezáltal a szervezők bemutassák számukra a megújuló Magyar Honvédséget.
A kétfordulós vetélkedőről, valamint a jelentkezés feltételeiről további részletek a honvedelem.hu/1000-ev-katonaioldalon olvasatók.