Számos helyen megemlékeztek az aradi vértanúkról

Idén is megemlékezett az 1849. október 6-án kivégzett 13 magyar honvédtisztről, az aradi vértanúkról az MH 5. Bocskai István Lövészdandár.

Az emlékezés virágait a debreceni Ady Endre Gimnáziumban, a Honvédtemetőben és a Nagysándor József Laktanyában a honvédség és a dandár képviseletében dr. Lippai Péter ezredes, a Bocskai-dandár parancsnok-helyettese, Polyák András alezredes, az alakulat törzsfőnöke és Nagy Zoltán alezredes, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 2. Katonai Igazgatási Központ parancsnoka helyezte el.

Dr. Lippai Péter ezredes megemlékező beszédében elmondta: „Nagysándor József bár nem volt a szabadságharc legnagyobb hadvezére, helye viszont ott van a forradalom legnagyobb katonai vezetői sorában. Sőt, erkölcsi tartása, bátorsága és kiállása, emberi tartása és hazaszeretete ma is követendő példa. Csak úgy, mint a 12 társa vagy a Pesten kivégzett Batthyány Lajos hősi áldozatvállalása és bátor helytállása, amely máig ható üzenetet tartalmaz: a nemzet meg kell, hogy őrizze múltja emlékeit. Ők 14-en és még vagy 600 elítélt volt honvédtiszt a szabadságharc bukása pillanatáig a legjobb tudásuk és képességeik szerint teljesítették kötelességüket, mindent megtettek a honvédsereg – a szabadságharc – győzelméért. Méltán hirdetik emléküket október 6. gyászlobogói is."

Polyák András alezredes többek között a következőképpen emlékezett:
„Mivel a ’48/49-es hősöket tisztelő debreceniek a honvédek sírdombját rejtő temetőt is szorgalmasan látogatták, ezért igyekeztek itt is egy honvédemléket emeltetni. 1884/85 fordulója hozta elérhető közelségbe szándékuk megvalósulását. Boros Sándor kőfaragó áldozatkészségéről tesz tanúbizonyságot az emlékmű." „1885. március 15-én a debreceni sírkertben húszezer ember gyülekezik. A tömeget rendőrkordon szorítja vissza. Szemben a rendőrszakasszal 13 őszülő, nemzeti karszalagos férfi, valamennyien öreg, 48-as honvédek."- írták az emlékműavatás eseményeiről.

Szöveg: Madura János

Fotó: Szalka Miklós őrvezető

MH 5. Bocskai István Lövészdandár – Hódmezővásárhely

Az aradi vértanúk emléke előtt tisztelgő városi ünnepségen az MH 5. Bocskai István Lövészdandár katonái is részt vettek Hódmezővásárhelyen.

A hódmezővásárhelyi Kossuth téren felállított emlékoszlopnál elhangzott ünnepi beszédében Vágó János, önkormányzati képviselő elmondta, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc meghatározó jelentőségű volt a magyarság történetében, amit egy véres megtorlás követett. Az aradi vértanúk az életüket áldozták a hazánkért és áldozatkészségüket és hősiességüket tisztelet illeti. „Számukra a magyar forradalom hármas jelszava, szabadság, testvériség, egyenlőség, erkölcsi kötelesség is volt egyben." – tette hozzá a képviselő.

Az ünnepi beszédet a megemlékezés koszorúinak elhelyezése követte, ahol a Magyar Honvédséget és a helyőrséget Drót László ezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettese képviselte. A megemlékezés egy másik helyszínen, a Kincses temetőben felállított 13 kopjafánál megtartott koszorúzással ért véget.

A helyőrségben található nyilvános könyvtár dolgozói gyertyagyújtással emlékeztek meg az 1849. október 6-i eseményekre, és egy kis kiállítást helyeztek el a könyvtárba belépők számára. A feldíszített asztalon a témához kapcsolódó irodalmi alkotásokon kívül helyet kapott Damjanich János imájának, valamint a vértanúk utolsó szavainak nyomtatott változata.

Szöveg: Búz Csaba hadnagy

Fotó: Dósa Eszter őrmester és Búz Csaba hadnagy

MH 25. Klapka György Lövészdandár

Állománygyűlésen emlékeztek meg a 167 évvel ezelőtt kivégzett 13 aradi vértanúról és Batthyányi Lajos miniszterelnökről Tatán, az MH 25. Klapka György Lövészdandárnál, október 6-án. „Az aradi vértanúk legyenek példaképei a most szolgáló katonáknak hazaszeretetben, bajtársiasságban, kitartásban" – hangzott el a rendezvényen.

MH Bakony Harckiképző Központ

Az aradi vértanúkra emlékeztek október 6-án a várpalotai Kossuth laktanyában.
A kialakított emlékhelyen Timár Balázs hadnagy idézte fel a 167 évvel ezelőtti eseményeket. A megemlékezést követően az alakulat katonái gyertyagyújtással tisztelegtek a hősi halottak emléke előtt.

Szöveg és fotó: MH BHK

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Ünnepi műsororral, koszorúzással és istentisztelettel emlékeztek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karain az elbukott szabadságharcról, a kivégzett miniszterelnökről és az aradi vértanúkról. A magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá október hatodikát.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon (HHK) rendezett ünnepi megemlékezésen Kaló József mondott beszédet. A Hadászati és Hadelméleti Tanszék adjunktusa kiemelte, hogy október hatodikának a katonák mellett volt egy civil áldozata is, Batthyány Lajos, aki legalább akkora erkölcsi és emberi bátorságról tett tanúbizonyságot, mint katonatársai.
Ráadásul a volt miniszterelnök elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar honvédség létrehozásában is, ahogy Kaló József fogalmazott: az ő szervező munkája nélkül ma nincs magyar honvédség.
Az adjunktus szerint az aradi vértanúkat a magyar történelem mártírjai közül az erkölcsi tartásuk és lelkierejük emeli ki. A feljegyzések szerint mind a 13-an nagy lelki nyugalommal várták a halált előző este, és bátorsággal néztek szembe vele a kivégzés napján is. „Az a tudat dolgozhatott bennük, hogy még egy utolsó nagy feladat vár rájuk a vesztőhelyen: példát adni az utókornak"- fogalmazott Kaló József.

167 évvel ezelőtt ezen a napon a négy golyó általi halálra ítélt vértanút – Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Lázár Vilmos és Schweidel József – végezték ki, majd a nyolc tábornok következett „Aradon gróf Vécsey Károly számára jutott a legnehezebb feladat, hiszen végig kellett néznie társai kivégzését, őt magát utolsóként akasztották fel" – tette hozzá az adjunktus. Az utókornak való példamutatás jegyében Vécsey, kivégzése előtt még odament a már felakasztott Damjanich János vezérőrnagyhoz és bár életükben ellenfelek voltak, kezet csókolt neki. Kaló József szerint a halál pillanatában Vécsey belátta, hogy az élet valódi értelme az önmegtagadás, az alázat, a másokért hozott áldozat.

Akikért most imádkozunk, azok nem kímélték önmagukat, sőt vérüket és életüket áldozták azért a földért, amelyet a gondviselés jelölt ki számunkra, hogy ez legyen a mi hazánk"- mondta a rendezvényen Kótai Róbert százados, katolikus tábori lelkész. Az ünnepség végén a jelenlévők elhelyezték az emlékezés virágait az aradi vértanúk, udvaron felállított portréinál.

Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: uni-nke.hu

MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred


Az 1848-49-es szabadságharc leverése máig fájó seb a magyar történelemben. A világosi fegyverletételt követő megtorlás, az Aradon kivégzett tizenhárom vértanú és a Pesten mártírhalált halt Batthyány Lajos, Magyarország első felelős miniszterelnökének emléke október 6-án az egész országban középpontba kerül.

Az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred katonái – a hagyományoknak megfelelően –  Győr-Moson-Sopron, valamint Vas megyében képviseltették magukat a nemzeti gyásznap rendezvényein.
Győr önkormányzata 14 órára várta az érdeklődőket Batthyány téri ünnepségére. A rendezvényen dr. Somogyi Tivadar, a város alpolgármestere mondott beszédet.  A megemlékezés zárásaként az egybegyűltek koszorúik elhelyezésével rótták le kegyeletüket a Batthyány-emlékoszlopnál. A légvédelmi alakulat nevében Könczöl Ferenc alezredes, parancsnok helyezte el a tisztelet virágait.

A szombathelyi önkormányzat által rendezett megemlékezés 16 órakor, a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban tartott ünnepi szentmisével kezdődött. Az istentiszteletet követő ünnepségen Lendvai Ferenc tanácsnok gondolatait hallgathatták meg az egybegyűltek, majd az aradi vértanúk emlékfalánál helyezhették el koszorúikat. A rendezvény a gróf Batthyány Lajos emléktáblánál mécses-gyújtással zárult. Az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred képviseletében Bozsóki Attila alezredes, parancsnokhelyettes tisztelgett a mártírok emléke előtt.

Szöveg és fotó: Sályi Gergő törzsőrmester

MH Altiszti Akadémia

Nemzeti gyásznapunk alkalmából, laktanya sorakozón emlékeztek a szentendrei alakulatnál az aradi  vértanúk kivégzésére.
Horváth Kornél hadnagy, az alakulat tábori lelkésze rendhagyó beszéddel készült a megemlékezésre: „Sokszor és sokféleképpen hallottunk már erről az eseményről. Kivétel nélkül, mindnyájunknak van valami élménye akár az iskolából, akár a szülőhelyünkön lévő ünnepségről. Ezért arra gondoltam, a mostani megemlékezésen nem a történelmi események láncolatát mondom el, hanem ennek a tizenhárom embernek megpróbálom bemutatni azt az oldalát, amiről keveset lehet hallani" – mondta. Kornél atya így az aradi vértanúkról olyan történeteket, információkat osztott meg az állománnyal, amelyek által „jobban megismerhettük őket, emberi arcukat, helytállásukat, kiváló katonai tulajdonságaikat, minden erényüket, amely által az eddig távoli, személytelen hősök közelebb kerülnek hozzánk".

A rendezvény végén a honvéd altisztjelöltek egy-egy mécsest gyújtottak, az alakulat vezénylőzászlósa pedig megkongatta az Altiszti Emlékharangot. A sorakozót díszmenet zárta.