Szovjet szennyeződésektől tisztítják meg az esztergomi Strázsa-hegyet

Rácz András kiemelte, az országos környezeti kármentesítési programban 1996-ban 30 ezer szennyezett helyszínt azonosítottak. Az ártalmatlanítás költségét ezer milliárd forintra becsülték és harminc éves időtartammal számoltak. Az államtitkár hozzátette, az állami felelősségvállalási körben eddig 582 helyszínt tisztítottak meg. A kormány a feladatra évente 10 és 20 milliárd forint közötti összeget költ, a forrás 2010 óta kétszeresére bővült.

A 2,7 hektáros most megtisztítandó terület ivóvízbázisok közelében, kiemelten érzékeny területen található. A DINPI strázsa-hegyi bemutatóközpontja melletti négy tavat harckocsiúsztatónak használták, ott az iszapban fémeket is kimutattak – ismertette Füri András, a nemzeti park igazgatója. A munkálatokban az üzemanyag-tárolónál a szennyezett földet kitermelik, a tavakban lévő szennyezett iszapot pedig szikkasztás után ártalmatlanítják. A beavatkozás előtt a halakat, kétéltűeket, hüllőket ideiglenes élőhelyre telepítik át. A tavak kármentesítésével és az élőlények visszatelepítésével őszre végeznek.

A volt üzemanyag-tárolónál a betonlétesítmények bontását is elvégzik, itt 2021 augusztusára állhat helyre a természetes állapot.

A területet már a monarchia idején katonai gyakorlatokra használták. Az első világháború után Esztergom határvárossá vált, ezzel megnőtt katonai szerepe. A második világháború után 1956-ig a Strázsa-hegy a magyar honvédség gyakorlótere volt, 1956-tól a szovjet déli hadseregcsoport harckocsizó és vegyvédelmi alakulatai használták.

Az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike, a fővárostól északra 60 ezer hektárnyi területen, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el.