Születésnapi jókívánságok
Szöveg: Galambos Sándor | 2018. november 21. 14:31Emléklappal köszöntötték kilencvenharmadik születésnapja alkalmából kecskeméti lakásán Győri János nyugállományú alezredest az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Bács-Kiskun megyei irodájának munkatársai.
János bácsi harmincöt év szolgálat után, harmincnyolc évvel ezelőtt vonult nyugállományba. Ma is remek egészségnek örvend, az újságokat még mindig szemüveg nélkül olvassa, a vendégeit pedig a lakásának ajtajában fogadta. A beszélgetés során aztán előkerültek a régi fényképek is, az ünnepelt pedig elárulta: ifjúkorában meg sem fordult a fejében, hogy katonatiszt legyen.
Leszerelés után elvégzett egy mozigépész és üzemvezetői tanfolyamot, a falujában, Nagyrábéban szeretett volna mozigépészként dolgozni. Azonban „nem engedték haza", Kecskemétre küldték, ahol megyei keskenymozi-szervezőként volt szükség a munkájára. Egy év után aztán a főnöke közölte: tartalékos tiszti iskolára javasolta. Apelláta nem volt, 1951. május 2-án kellett bevonulnia. Abban az időben még a díszszemlét május elsején tartották, ezért egy nappal korábban elutazott otthonról, hogy megnézze, milyen is az a hadsereg, amelyiknek majd a tisztje lesz. Másnap reggel pedig „felkészülve" jelentkezett Kaposváron. Két hónap múlva, július 7-én avatták alhadnagynak. Bár a kiképzés során többször is közölte az agitáló személyügyessel, hogy nem akar bent maradni a seregben, mégis hivatásos állományba vették és Szentesre, az ottani lövészezredhez helyezték szakaszparancsnoknak. Tiltakozni ez ellen sem lehetett – nem lett volna érdemes.
János bácsi születésnapja alkalmából a családja „meglepetéspartit" is szervezett. Lánya, fia, öt unokája és három dédunokája köszöntötte fel az ünnepeltet.