Születésnapi jókívánságok

A közelmúltban ünnepelte 93. születésnapját Győri János nyugállományú alezredes, a volt Kossuth Lajos Katonai Főiskola személyügyi főtisztje. A jeles évforduló alkalmából az idős „obsitost" az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság kecskeméti irodájának a munkatársai is felköszöntötték. Kollégáik jókívánságait Gáldonyi Sándor százados és Mecséry Hanna önkéntes műveleti tartalékos őrmester adták át.

János bácsi harmincöt év szolgálat után, harmincnyolc évvel ezelőtt vonult nyugállományba. Ma is remek egészségnek örvend, az újságokat még mindig szemüveg nélkül olvassa, a vendégeit pedig a lakásának ajtajában fogadta. A beszélgetés során aztán előkerültek a régi fényképek is, az ünnepelt pedig elárulta: ifjúkorában meg sem fordult a fejében, hogy katonatiszt legyen.

Sorkatonai szolgálatra 1947. október 20-án kellett jelentkeznie a szerencsi 1. határvadász-zászlóaljhoz, majd az alapkiképzés után Hidasnémetibe vezényelték. Mint elmondta: viszonylag nyugodt körülmények közt telt el az a másfél év, a bevonulása előtt pár nappal átvett szabó segédlevelének köszönhetően ugyanis az alakulat ruházati műhelyében kellett dolgoznia.

Leszerelés után elvégzett egy mozigépész és üzemvezetői tanfolyamot, a falujában, Nagyrábéban szeretett volna mozigépészként dolgozni. Azonban „nem engedték haza", Kecskemétre küldték, ahol megyei keskenymozi-szervezőként volt szükség a munkájára. Egy év után aztán a főnöke közölte: tartalékos tiszti iskolára javasolta. Apelláta nem volt, 1951. május 2-án kellett bevonulnia. Abban az időben még a díszszemlét május elsején tartották, ezért egy nappal korábban elutazott otthonról, hogy megnézze, milyen is az a hadsereg, amelyiknek majd a tisztje lesz. Másnap reggel pedig „felkészülve" jelentkezett Kaposváron. Két hónap múlva, július 7-én avatták alhadnagynak. Bár a kiképzés során többször is közölte az agitáló személyügyessel, hogy nem akar bent maradni a seregben, mégis hivatásos állományba vették és Szentesre, az ottani lövészezredhez helyezték szakaszparancsnoknak. Tiltakozni ez ellen sem lehetett – nem lett volna érdemes.

Nem szolgált sokáig az Alföldön, három hónap múlva ugyanis áthelyezték Kaposvárra, az akkor létrehozott építőalakulatnál lett századparancsnok. Az alegysége építette többek közt a taszári repülőteret, Kecskeméten a honvédkórházat, a tiszti lakások többségét, és kétszáz katonával a repülőtéren is dolgozott – akkor érkeztek a MiG-15-ösök. Aztán Pusztavacs és Budapest következett, amikor pedig 1954 tavaszán felszámolták az alakulatukat, a kecskeméti híradózászlóaljhoz helyezték – amelyik Táborfalván települt. Egy év múlva Szabadszálláson találta magát, 1957-ben, visszakerült Kecskemétre, onnan vissza Szabadszállásra, az egyéves személyügyi tiszti tanfolyam elvégzése után pedig Szentendrére helyezték – a Kossuth Lajos Katonai Főiskola személyügyi főtisztjének nevezték ki.

A szolgálati kötelmei közé tartozott többek közt a végzős tüzérhallgatók tanulmányi előmeneteleit összefoglaló feljegyzések elkészítése is. A jelenlegi honvédelmi miniszter, az 1979-ben végzett Benkő Tibor főhadnagy személyi anyaggyűjtőjében is ott szerepel a Győri János alezredes által aláírt minősítési lap.

János bácsi születésnapja alkalmából a családja „meglepetéspartit" is szervezett. Lánya, fia, öt unokája és három dédunokája köszöntötte fel az ünnepeltet.