Tábori komplex foglalkozáson a győri katonák

A légvédelmi egység minden évben számos gyakorlatban érintett, ám ezeken mindig ideiglenes alegységekkel képviselteti magát, s tevékenységét kompromisszumok révén megkötött célkitűzéseknek kell alárendelnie. Az ezred által szervezett tábori komplex foglalkozás viszont megteremti a lehetőséget arra, hogy az alakulat kizárólag az alaprendeltetéséből adódó legfontosabb feladataira koncentrálhasson. Ennek szellemében szervezték meg a készenlétfokozás három fázisból álló idei begyakorlását is.

A kiképzési esemény első periódusa a Nemzeti Légvédelmi Készenléti Szolgálat riasztásával kezdődött. Az elrendelést követően a katonák telepítették a likócsi bázis gyakorlóterén az ezred harcálláspontját, majd egy rendszertesztet követően tűzirányítási rendszergyakorláson frissítették gyakorlati ismereteiket. A felkészülés második üteme a harc- és tűzvezető állomány elméleti felkészítésével, valamint a haditechnikai eszközök Újmajor térségébe tervezett átcsoportosítására történő előkészületekkel telt.

Az összetett kiképzési eseményen a valós repüléssel egybekötött légvédelmi harcászati gyakorlást övezte a legnagyobb várakozás. A skarlátpiros barettsapkás honvédek úgynevezett kombinált menettel, azaz közúton, valamint vasúti szállítással csoportosították át haditechnikai eszközeiket a Magyar Honvédség Központi Gyakorló- és Lőterére. A vagonírozás során pedig először nyílt lehetőségük használni a likócsi laktanya falain belül található, frissen épített vasúti rakodót.

A harcászati gyakorlás az MH Légi Vezetési és Irányítási Központtal, az MH 54. Veszprém Radarezreddel, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázissal, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázissal, valamint az MH Pápa Bázisrepülőtérrel való szoros együttműködésben valósult meg. Ennek köszönhetően a JAS−39-es Gripen vadászrepülők mellett Mi-8 típusú szállítóhelikopterek is „ellenséges szándékkal" közelítették meg a védett légteret.

A hadműveleti elgondolás szerint az ezred katonáinak súlyos külső fenyegetettség közepette kellett helytállniuk, egy ENSZ által szervezett, veszprémi, fegyverszüneti konferencia biztonságát szavatolva, melyen egy korábbi fiktív köztársaság utódállamait próbálta egyezségre bírni a nemzetközi szervezet egy etnikai alapokon nyugvó, fegyveres konfliktussal terhelt területi vitában. Ennek megfelelően az ezred kijelölt állományának kellett oltalmaznia a levegőből történő esetleges támadásokkal szemben a békekonferencia helyszínén lévő kiemelt fontosságú polgári objektumokat, azok megközelítési útvonalait, valamint az érkező és távozó résztvevőket, szükség esetén légvédelmi ellentevékenységet foganatosítva.

Hogy céljukat elérjék, a skarlátpiros barettsapkás honvédek vegyes légvédelmi rakétacsoportosításban (UNIKORN) tevékenykedtek, hiszen mind a kis hatótávolságú KUB rendszer, mind pedig a közeli hatótávolságú MISTRAL rendszer települt. A gyakorlat során azonban nemcsak a vezetési zászlóalj és a két légvédelmi rakétaosztály állományára hárult feladat, hanem – a katonák szállítása, élelmezése révén – a logisztikai zászlóalj, valamint – bizonyos tervezett, de be nem jelentett incidensek okán – az egészségügyi központ szakszemélyzetére is.

Ugyan a tábori komplex foglalkozás tapasztalatainak kiértékelése még hátravan, de az már most tudható, hogy az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred katonái ősszel igyekeznek kamatoztatni az összetett kiképzési esemény során megszerzett tudást, melyre szükségük is lesz a KUB NATEVAL harcászati képességellenőrzésen, valamint a TOBRUQ LEGACY 2016 többnemzeti légvédelmi rakétaharcászati gyakorlaton.

Fotó: Kálmánfi Gábor és a szerző