Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Tengerjogi konferencia Bécsben

Szöveg: Dr. Tóth Gergely százados |  2017. október 8. 19:35

Ausztria 1918 óta tengeri kijárat nélküli ország. Ennek ellenére nemrégiben az Osztrák Szövetségi Haderő és a bécsi Nemzetvédelmi Akadémia adott helyt a kieli székhelyű, NATO Tengeri Műveleti Kiválósági Központ által évente megrendezett Műveleti Tengerjogi Konferenciának, amelyen dr. Tóth Gergely százados is részt vett.

A harminc országból érkezett, több mint száz résztvevő négy témát járt körül a három nap alatt: kiberműveletek haditengerészeti környezetben, kémkedés a tengereken, migráció, valamint a könnyen megszerezhető felségjelek alatt hajózó kereskedelmi hajók által okozott jogi és gyakorlati kihívások.

1596039686

A kiberműveletekről szólva, látható volt, hogy a haditengerészetek számára ezek legalább olyan relevanciával bírnak, mint a szárazföldön. Jogi szempontból a fő kérdés, hogy mikor beszélhetünk erő vagy fegyveres erő alkalmazásáról a kibertérben folytatott tevékenységek eredményeképpen, jogi hatásokat (államok felelőssége, fegyveres konfliktus kirobbantása) kiváltva. A délelőtti elméleti előadásokat követően délután a résztvevők csoportokban gyakorlati problémákat elemeztek, a megoldásokat később összehasonlítva.
A kémkedés témakörében a hidrográfiai és tudományos kutatás, valamint a katonai jellegű adatgyűjtés különbsége vagy átfedése vetett fel érdekes kérdéseket, illetve a távirányított és autonóm működésű eszközök jogi státusza is viták tárgyát képezte. A tengeralattjárókkal és a tenger alatti adatkábelekkel kapcsolatos jogi problémák szintén több előadás tárgyát képezték.

A migrációról szólva élesen elvált egymástól a Földközi-tengeren műveletekben részt vevő haditengerészetek, illetve a migránsokat segítő NGO-k véleménye. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a meglévő szabályok következetes alkalmazására van szükség a probléma kezeléséhez, és hogy minden érintett félnek igyekeznie kell jóhiszeműen együttműködni – ennek hiányában aligha oldható meg a migránskérdés.
Végezetül egy hazánkban kevéssé ismert, de jelentős problémáról volt szó: arról, hogy több állam – a legnagyobb mértékben Panama, Libéria és a Marshall-szigetek – lényegében bármiféle tényleges kapcsolat nélkül hajlandó kereskedelmi flottájának zászlaját engedélyezni kereskedelmi hajók számára anélkül, hogy utána tényleges ellenőrzést gyakorolna e hajók tevékenysége és standardoknak való megfelelése felett. Ennek következtében az ilyen hajókkal ténylegesen kapcsolatba kerülő államoknak kell saját elvárásaikat úgy érvényesíteni, hogy a zászló szerinti ország segítségére ebben nem számíthatnak.

1596039687

Mint a konklúziókból kiviláglott, egyelőre nincsen jó megoldás a problémára, ugyanakkor lassan összegyűlik az államoknak az a „kritikus tömege", amely talán változást fog elérni e nemzetközi jogi gyakorlat terén.
A következő konferenciának egy év múlva Koppenhága ad majd otthont.

Fotók: a szerző és a COE-CSW